Ezen az oldalon közfoglalkoztatással kapcsolatos kutatási eredményeket és recenziókat olvashat.
Németh Nándor - A Felzárkózó Települések program cél- és keretrendszere
A 2019-ben induló Felzárkózó Települések (FETE) program 300 leszakadó település szociális szempontú fejlesztését tűzte ki célul. A viszonylag széles földrajzi területen elszóródó települések közül kiemelhető a dél-dunántúli, valamint észak- és északkelet-magyarországi régió fokozott érintettsége. A program a Máltai Szeretetszolgálat szakmai vezetése és koordinációja mellett, húsznál is több karitatív, egyházi és civil szervezet partnerségében valósul meg. Szemléletét a Szeretetszolgálat korábbi, hasonló környezetben végzett munkája során kialakult jelenlét módszertan adja, aminek lényege a bizalomra, a segítő és a segített kölcsönös közösségvállalására épülő, alulról jövő, hosszútávra tervező, emberközpontú és emberléptékű aktivitás.
Bővebben
Szabó Lajos Tamás: A közfoglalkoztatottak jellemzői
A publikáció a Magyar Államkincstár 2011-2019 közötti, teljeskörű, 676 ezer közfoglalkoztatottra kiterjedő anonim adatain mutatja be a közfoglalkoztatottak jellemzőit. Vizsgálja az érintett személyek demográfiai jellemzőit, programban eltöltött átlagos idejét, ennek területi különbségeit, a közfoglalkoztatottak programba vonása előtti és azt követő munkaerőpiaci státuszát, elhelyezkedési esélyeit, illetve ezek területi különbségeit.
Bővebben
Szabó Lajos Tamás: Kiknek segített a közmunkaprogram visszatérni a munkaerőpiacra?
Az azonos című, a Magyar Nemzeti Bankban folyó közgazdasági kutatás keretében 2020. novemberében megjelent tanulmány szerzője, Szabó Lajos Tamás az MNB kutatója. Tanulmányában a Magyar Államkincstár korábbi időszaki adatai alapján vizsgálta meg, hogy a közfoglalkoztatás miben és miképpen segítheti a válság munkaerőpiaci hatásainak tompítását.
Bővebben
Gerő Márton - Vígvári András: Közfoglalkoztatás, redisztribúció és helyi hatalom
A tanulmány a közfoglalkoztatás két településen kialakult gyakorlatán keresztül azt mutatja be, hogy a redisztribúció hogyan tölthet be egyszerre szociális és településfejlesztési célokat, ebből milyen helyi modell következik, és mindez milyen viszonyban lehet a lokális hatalmi struktúrákkal. Az adatelemzésen és a közfoglalkoztatási programokat befolyásoló helyi vezetőkkel és önkormányzati munkatársakkal készített interjúkon alapuló vizsgálat 2016 második felében zajlott. Az esetleírásokat a szerzők részben az állami redisztribúció átalakulása , részben a workfare programként tárgyalt közfoglalkoztatás , illetve a kettő kapcsolódásának szakirodalmi összefüggéseibe ágyazták.
Kivonat
Pulszter Zsuzsanna: A közmunkások helyzete és a közfoglalkoztatás szerepe az Ormánságban
A kutató antropológiai vizsgálatait 2013-ban kezdte az Ormánság nyugati szélén fekvő Markócon. Kutatása során együtt dolgozott a markóci önkormányzat alkalmazásában álló közfoglalkoztatottakkal, s részt vett (nagyrészt) mezőgazdasági munkáikban. 2016-tól a vizsgálat kereteit kiszélesítve a Sellyei járás településein (Sellye, Bogdása, Drávafok, Markóc, Kákics, Okorág, Marócsa, Drávaiványi) végzett terepmunkát, továbbra is érintve a munkanélküliség és közfoglalkoztatás témaköröket.
Kivonat
Györgyi Zoltán: Közfoglalkoztatásból az elsődleges munkaerőpiacra – Zárótanulmány és szakpolitikai ajánlások
Az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület által megvalósított, EFOP-5.2.2-17-2017- 00023 „Közmunkából az elsődleges munkaerő-piacra” elnevezésű projekt keretében több kiadvány is készült. A szakpolitikai ajánlásokat is tartalmazó zárótanulmányon, és a szlovák-magyar közfoglalkoztatást összehasonlító elemzésen kívül nemzetközi és hazai jó gyakorlatok is megismerhetők az egyesület honlapján. A Zárótanulmány Közfoglalkoztatási Statisztikai Elemzési és Monitoring Fősztályon készült kivonata az empirikus kutatás olyan, a képzésre, a szociális szövetkezetekre, és a közfoglalkoztatási programok gazdasági funkcióira vonatkozó megállapításokra fókuszál, amelyek eddig kevés figyelmet kaptak a szakirodalomban.
Kivonat
A közfoglalkoztatás hatása a helyi gazdaságra, a helyi társadalomra
A Belügyminisztérium által megrendelt kutatás – a közfoglalkoztatási rendszer megfelelő továbbfejlesztése érdekében – a közfoglalkoztatásnak, mint munkaerőpiaci, szociális és településfejlesztési eszköznek a helyi gazdaságra és társadalomra gyakorolt hatásait térképezte fel. A kutatás keretében tizenöt településen végeztek egyéni, csoportos és fókuszcsoportos interjúkat polgármesterekkel, közfoglalkoztatás szervezőkkel, a foglalkoztatási rendszer szereplőivel, közfoglalkoztatottakkal, foglalkoztatási és szociális szakemberekkel. Továbbá lakossági kérdőíves vizsgálatot is folytattak országos mintán.
Csoba Judit: Gondoskodó állam, aktiváló állam, befektető állam – A foglalkoztatáspolitika és a jóléti modellváltás néhány összefüggése
A tanulmány – az európai országok foglalkoztatáspolitikájában végbement változásokra fókuszálva – arra keresi a választ, hogy a gondoskodó jóléti állam milyen körülmények hatására és milyen lépések mentén alakult át az évezred elejére „aktiváló”, majd „befektető állammá”. A tanulmány főként nyugat-európai szakirodalmak kritikai elemzésére vállalkozik. A kutatás két hipotézise szerint egyfelől úgy vélik, hogy a jóléti paradigmaváltás európai útja a „gondoskodó államtól” a „befektető államig” vezet, másfelől mindez nem köthető egyetlen konkrét időponthoz vagy reformhoz. A jóléti rendszert átalakító reformok több évtized alatt, először apró lépésekben, a munkaerőpiac peremén jelentek meg, majd észrevétlenül terjedtek tovább és váltak meghatározó szabállyá a munkanélküliek ellátásában, a szociális biztonság garantálásában.
Kivonat
Csoba Judit: A kertkultúra és a háztartásgazdaság szerepe a vidéki szegények társadalmi integrációjában – 25 éves a Szociális Földprogram
Az 1992-ben létrehozott Szociális Földprogram a vagyonnal nem rendelkező, szociálisan hátrányos helyzetű személyek részére kínál lehetőséget a háztáji jellegű kistermelésre, az önellátás képességének erősítésére. A tanulmányban a szerző röviden áttekinti a Szociális Földprogram XX. századi történelmét, valamint bemutatja a program elmúlt 25 évének legfontosabb szakaszait és a változásait. Az elemzés során a rendelkezésre álló szakirodalomra és a 2015–2017 között megvalósuló InnoSi program keretében feltárt kutatási eredményeikre támaszkodtak.
Kivonat
Váradi Monika Mária: Értékteremtő közfoglalkoztatás periferikus vidéki terekben
A kutatás körbejárja a mezőgazdasági, értékteremtő közfoglalkoztatással kapcsolatos problémákat, valamint reflektál a közfoglalkoztatást érintő kritikai elemzésekre. A kutatók interjúkat készítettek a hátrányos helyzetű kistérségekben dolgozó polgármesterekkel, közfoglalkoztatás-szervezőkkel és közfoglalkoztatottakkal, továbbá a Belügyminisztérium Közfoglalkoztatási és Vízügyi Helyettes Államtitkárságának munkatársaival is.
Kivonat
Századvég Politikai Iskola Alapítvány – A tartósan közfoglalkoztatásban maradók jellemzőinek feltárása
A Belügyminisztérium 2016-ban megbízta a Századvég Politikai Iskola Alapítványt egy olyan kutatás elkészítésére, amely vizsgálta a közfoglalkoztatásban ragadó személyek jellemzőit, a rendszerből kimaradók típusait, valamint a sikeres kilépés feltételeit a gazdasági és társadalmi szervezetek bevonásának lehetősége mellett. Az empirikus kutatást négy járásban (Kazincbarcika, Heves, Bácsalmás, Zalaegerszeg) végezték, mintegy 180 fővel készített interjú és 8 fókuszcsoportos beszélgetés alapján.
Esettanulmány
Kivonat
Századvég Politikai Iskola Alapítvány – Esettanulmányos kutatás: a gazdasági és társadalmi szervezetek bevonása a közfoglalkoztatási programokba
A tanulmány alapjául szolgáló empirikus kvalitatív kutatás célja annak megismerése, hogy az egyes gazdasági és társadalmi szervezetek milyen módon tehetőek érdekeltté a társadalmi felzárkózás elősegítésében, hogyan vonhatóak be a közfoglalkoztatási programok sikeres lebonyolításába, illetve a közfoglalkoztatottak átvételébe. Megállapításaikat és javaslataikat a szerzők négy településen (Hajdúhadház, Múcsony, Pécs és Tarnabod) 2016 júniusa és decembere között végzett személyes és telefonos interjúk, valamint szakirodalmi elemzés eredményei alapján fogalmazták meg.
Esettanulmány
Kivonat
Bakó Tamás – Molnár György: A közfoglalkoztatás hatása a munkapiaci helyzetre (Kivonat)
A tanulmány a közfoglalkoztatás és aktív korúak ellátásának intézményi és szabályozási környezetében 2015-2016-ban bekövetkezett változásokat tekinti át, leírja a közfoglalkoztatás 2011-2014 között működő rendszerét a résztvevők összetétele, a program-fajták és a közfoglalkoztatók paramétereinek elemzésével. A vizsgálatot a 2014-ben lefolytatott kutatás kibővítésének tekintik a szerzők, a legfontosabb kérdésük ezért a közfoglalkoztatás munkaerő-piaci hatékonyságára, a közfoglalkoztatásból az elsődleges munkaerőpiacra való kijutás esélyének mértékére és tényezőire vonatkozott. A kutatás során feldolgozott adatállomány két szempontból is különbözött a korábbitól: a nagyobb időszakot felölelő álláskeresői és közfoglalkoztatási adatállományt a NAV foglalkoztatási adataival is kiegészíthették.
Kivonat
Scharle Ágota: Mennyivel nőtt a foglalkoztatás 2008 óta Magyarországon
A tanulmány a foglalkoztatás 2010 óta tartó bővülésének mértékét és annak okait vizsgálja. A szerző arra a kérdésre keresi a választ, hogy valódi-e ez a megfigyelt növekedés vagy statisztikai látszat, és hogy a javulás mennyiben tulajdonítható demográfiai folyamatoknak és mennyiben a szakpolitikai lépéseknek? Jelen kivonat a tanulmány megállapításai közül főként a közfoglalkoztatásra vonatkozókat tárgyalja.
Kivonat
Dr. Zemplényi Adrienne – Dr. Rajzinger Ágnes: Az alapvető jogok biztosának jelentése az AJB-1895/2015. számú ügyben
Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala 2015 tavaszán átfogó vizsgálatát folytatott a Jász-Nagykun-Szolnok megyei munkaügyi szervezetrendszer közfoglalkoztatással összefüggő tevékenységének alapjogi szempontú feltérképezésére. A helyszíni vizsgálatok fókuszában a munkaügyi szervezet és a közfoglalkoztatás működtetésén túl a közfoglalkoztatás továbbfejlesztésének formái, a szociális szövetkezetek álltak. A kivonat tartalmazza a Belügyminisztérium álláspontjának rövid ismertetését is. Kivonat.
Czirfusz Márton: A közfoglalkoztatás térbeli egyenlőtlenségei
Közfoglalkoztatás mint térbeli politika
A gazdasági válságok mindig is térben egyenlőtlen módon mennek végbe, így az ezekre reagáló foglalkoztatáspolitikai beavatkozások is térben egyenlőtlen hatásúak. A térben egyenlőtlenül jelentkező munkanélküliségre egyes országokban kifejezetten területi programokkal válaszoltak. Ezek előnye, hogy felértékelik a helyi kormányzat jelentőségét a foglalkoztatáspolitika irányításában, és ezáltal a helyi igényeknek megfelelőbb, célzottabb fejlesztéspolitika tud megvalósulni. A közfoglalkoztatás azonban nem tudja kezelni az egyenlőtlenségek strukturális okait, inkább azok konzerválódását segíti elő. A közfoglalkoztatottak alacsony minőségű, alulfizetett munkahelyekre szorulnak be.
Kivonat
Köllő János: Hol dolgoznak a közmunkások?
Az írás kiinduló megállapítása, hogy a közfoglalkoztatás gyakran hangoztatott célja, hogy át/visszasegítse a piaci munkák világába az abban résztvevőket. Ezt a célt szolgálja, ha – megfelelő álláskínálat esetén - a rendszer úgy működik, hogy ösztönözzön a piaci állások elfogadására, például az aktív álláskeresés kikényszerítésével, vagy a piacinál alacsonyabb bérekkel, illetve a munkakészség tesztelésével.
Kivonat
Köllő János: Közmunkások a legális munkaerőpiacon
A hagyományos követéses vizsgálatokból nyerhető kép a közmunkások elhelyezkedésére vonatkozóan töredékes, két szempontból is. Egyrészt csak a bejelentett állásokat tudja számba venni a mérések során (a nem bejelentett valamint az egyszerűsített foglalkoztatásban – korábban AM könyvvel – végzett munkát nem); másrészt a 180. napi elhelyezkedés csak töredékes információt szolgáltat az egyének munkaerő-piaci életútjáról azért is, mert egy hektikus munkaerő-piaci pálya egyik állomásaként értelmezhetőek csak ezen pillanatképet rögzítő adatok.
Kivonat
G. Fekete Éva – Lipták Katalin: Közfoglalkoztatásból szociális szövetkezet?
A tanulmány arra keresi a választ, hogy a szociális szövetkezetek mennyiben tekinthetőek a társadalmi gazdaság részét képező valódi szövetkezeteknek, hogyan tudnak együtt élni a korábban megalakult társadalmi vállalkozásokkal, tudnak-e tartós foglalkoztatást piaci viszonyok között biztosítani, és hogy milyen hatással lesznek a helyi gazdaság többi szereplőjére. A szerzők a posztmodern foglalkoztatási modell[1] és a közfoglalkoztatás történeti áttekintését követően fordulnak a közfoglalkoztatásból a társadalmi gazdaságba való átlépés témájához. Ez utóbbi irány egyik változata a START közfoglalkoztatási programok szociális szövetkezetté alakítása.
Kivonat
Tésits Róbert – Alpek B. Levente: Változó funkciók, célok és fejlesztési lehetőségek – A közfoglalkoztatás eltérő területi lehetőségei Magyarországon (2.)
A kutatás során a közfoglalkoztatás eltérő területi lehetőségeinek vizsgálatában primer és sze-kunder módszereket egyaránt alkalmaztak. A primer vizsgálatok a Belügyminisztérium 2012–2013 évi településszintű közfoglalkoztatási adatai alapján készültek. A szekunder vizsgálat területét a 33 leghátrányosabb helyzetű (továbbiakban LHH) kistérség 715 települése jelentette.
Kivonat
Tésits Róbert – Alpek B. Levente: A közfoglalkoztatásban részt vevők esélyei és preferenciái – A közfoglalkoztatás eltérő területi lehetőségei Magyarországon (3.) (Kivonat)
A kutatás a közfoglalkoztatottak szemszögéből vizsgálta a program belső megítélését, továbbá a résztvevők kompetenciáit, mobilitási készségét és preferenciáit.
Kivonat
Váradi Monika Mária: Szegénység, projektek, közpolitikák
A tanulmány azon projektek eredményességének és fenntarthatóságának gátló tényezőivel foglalkozik, amelyek a szegénység, társadalmi kirekesztettség mérséklésére jöttek létre, valamint bemutatja a közfoglalkoztatás helyi tapasztalatait, előnyös és kedvezőtlen hatásait is. Az esettanulmányok számos olyan megfigyelést rögzítettek, amik pontosítják a helyi társadalmak népességmozgással és rétegzettségével kapcsolatos ismereteinket.
Kivonat
Koltai Luca – Kulinyi Márton: A közfoglalkoztatást szervezők értékei
A kutatás célja a közfoglalkoztatást szervezők céljainak és felkészültségének vizsgálata. A szerzők országos képet adnak arról, hogy a szervezők milyen hatásokkal számolnak és mérik-e a közfoglalkoztatás eredményességét, hatásosságát. Vizsgálják továbbá, hogy mit gondolnak a szervezők az „értékteremtő munka” tartalmáról, fenntarthatóságáról és az eredmények méréséről.
Kivonat
Koltai Luca: A közfoglalkoztatottak jellemzői
A kutatás célja a közfoglalkoztatásba bekerülők szociális helyzetének, társadalmi beágyazottságának, kapcsolati hálójának, jövedelmi lehetőségeinek, munka történetének, aktivitásának és motivációinak vizsgálata. Az adatfelvétel 2013. március–áprilisában zajlott. A kutatás az Út a piaci munka világába ( TÁMOP 1.4.3-10) projekt keretében készült. Kivonat
Az alapvető jogok biztosának a közfoglalkoztatási programokkal kapcsolatos vizsgálatai
A közfoglalkoztatási programokkal kapcsolatban azok indulása óta az alapvető jogok biztosa számos alkalommal folytatott le eljárásokat mind hivatalból (átfogó vizsgálatok), mind pedig egyéni beadványok alapján (konkrét panaszok kivizsgálása).
Kivonat
Alpek B. Levente – dr. Tésits Róbert: A munkaerő-piaci szenzitivitás. Új módszer a magyarországi munkaerőpiac területi, térszerkezeti kérdéseinek feltárásában
A Pécsi Tudományegyetem Munkaerő-piaci és Esélyegyenlőségi Tanulmányok Központjában készült tanulmány szerzői arra keresik a választ, hogy mennyire érzékenyen reagálnak településeink a gazdasági és foglalkoztatáspolitikai változásokra. A szerzők új mérési módszert dolgoztak ki a térségek sérülékenységének (fragilitásának) vizsgálatára.
Kivonat
Az alapvető jogok biztosának jelentése az AJB-853/2014. számú ügyben
A 2013–2014. évi téli közfoglalkoztatási program keretén belül a Kormányzat céljainak megfelelően az álláskeresők közül 200 ezer főt kellett közfoglalkoztatásba vonni, ezen belül 100 ezer fő számára képzést kellett biztosítani. A program megvalósulásával kapcsolatban számos panasz érkezett az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalához, amelyek egyrészről a képzések lefolytatásával álltak kapcsolatban, másfelől munkavédelmi, munkabiztonsági problémákat érintettek. Mindezekre tekintettel ombudsmani vizsgálat indult, amely a közfoglalkoztatottak – mint kiszolgáltatott helyzetben lévő munkavállalók – alapvető jogainak tiszteletben tartását vizsgálta felül. Kivonat
Koltai Luca: Közfoglalkoztatási körülmények és aktivitás
A kutatás elsődleges célja a közfoglalkoztatottak helyzetének részletes megismerése, munkakörülményeiknek, álláskeresési aktivitásaiknak alapos megvizsgálása az abban részt vevők szemszögéből.
Kivonat
Bakó Tamás, Cseres-Gergely Zsombor, Kálmán Judit, Molnár György (kutatásvezető) és Szabó Tibor: A munkaerőpiac peremén lévők és a költségvetés
A tanulmány fejezetei közül kettő összegez új kutatásokból származó eredményeket: az egyik a munkaerőpiac peremén élő csoportok anyagi-jövedelmi helyzetét, a másik pedig a közfoglalkoztatás közvetlen munkaerő-piaci eredményességét vizsgálja.
Kivonat
Jól nézünk ki (...?!) - Háztartások helyzete a válság után
A tanulmánykötetben a szerzők 2014-es TÁRKI Háztartási Monitor felvétel adatain elemzik a lakosság jövedelemi és munkaerő-piaci helyzetének fontos aspektusait. Elemzéseik szerint a közfoglalkoztatás kiterjesztése szerepet játszott az egyenlőtlenség mérséklődésében, a szegénység mélységének csökkenésében. A közfoglalkoztatással foglalkozó fejezet a közfoglalkoztatás mértékéről, a közfoglalkoztatásban érintettek sajátosságairól a közfoglalkoztatási bérek összes jövedelmen belüli arányáról, és a programok szociális és munkaerő-piaci kimenet szerinti eredményességéről tartalmaz megállapításokat.
Kivonat
Dr. Tésits Róbert – Alpek B. Levente – Kun Antigoné: Az új típusú szociális szövetkezetek területileg eltérő foglalkoztatási szerepe
A vizsgálat célja, hogy felmérje a 2012. január 1-je után alakult, új típusú szociális szövetkezetek megalakulásának körülményeit, tevékenységeinek, foglalkoztatási és reintegrációs szerepvállalásainak területi következményeit, valamint hosszú távú fenntarthatóságát. A 2014. év folyamán végzett kérdőíves vizsgálat célcsoportja az a 326 darab szociális szövetkezet volt (az összes szervezet egyötöde), amelynek székhelye valamely leghátrányosabb helyzetű (LHH) kistérség településén található. A megkérdezettek közül értékelhető választ 132 szervezet adott.
Kivonat
Bakó Tamás: Skandináv közmunkaprogramok
A skandináv államok aktív munkaerő-piaci eszközeit ismertető írás a 'közmunkaprogramokat' az itthon szokásosnál tágabb értelemben használja: "Minden olyan foglalkoztatási formát idesorol, amelyiknek célja a munkanélküliek tartós álláshoz juttatása az elsődleges munkapiacon." Kivonat
Cseres-Gergely Zsombor: A közfoglalkoztatásba belépők összetétele, 2011-2012
A tanulmány célja többek között a közfoglalkoztatás célzottságának vizsgálata a programba belépők elemzésén keresztül. A szerző a Nemzeti Munkaügyi Hivatal által az MTA KRTK rendelkezésére bocsátott egyedi adatokra támaszkodik, amely a 2011. január 1. és 2013. december 31. közötti időszakot öleli fel.
Kivonat
Cseres-Gergely Zsombor – Molnár György: A közfoglalkoztatás a munkaügyi rendszerben, 2011–2013 – alapvető tények
A szerzők célja a munkanélküliek munkaügyi rendszerben bejárt útjának az elemzése, amelynek alapja a Nemzeti Munkaügyi Hivatal által az MTA KRTK részére bocsájtott, 2011. január 1. és 2013. december 31. közötti adatokat tartalmazó elemi adatállomány. A vizsgált adatbázis lehetőséget ad a nyilvántartott álláskeresők, a közfoglalkoztatásban, illetve egyéb munkapiaci programokban részt vevők, az álláskeresési járadékban, valamint foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők egyedi elemzésére. Kivonat
Cseres-Gergely Zsombor – Molnár György: Munkapiaci helyzet a közfoglalkoztatásból való kilépés után
A szerzők tanulmánya a közfoglalkoztatásból való kilépés és a munkaerőpiacon történő elhelyezkedés egyéni és környezeti, segítő vagy hátráltató tényezőinek vizsgálatára törekszik. Az elemzés alapja egy epizódalapú, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal által előállított adatbázis.
Kivonat
Kálmán Judit: A közfoglalkoztatási programok háttere és nemzetközi tapasztalatai
A szakirodalom-elemzés a bevezetője szerint a közfoglalkoztatás, mint közpolitikai beavatkozás célját, elméleti hátterét, a konkrét programok különböző formáit, illetve a programok hatékonyságára és hatásosságára vonatkozó értékelések főbb eredményeit mutatja be.
Kivonat
Kálmán Judit: Az argentin átmeneti közfoglalkoztatást nyújtó programok tanulságai
Az írás az argentin 'Trabajar' és 'Jefes de Hogar' közfoglalkoztatási programok tapasztalatait foglalja össze. Tárgyalja a programok társadalmi-, és gazdasági környezetének főbb momentumait, a célkitűzéseket, a megvalósítás legfontosabb elemeit, a lebonyolítás sajátosságait, valamint a programok eredményeiről készült értékeléseket.
Kivonat
Scharle Ágota: Közmunkaprogramok Szlovákiában
Az írás a szlovák és a magyar közfoglalkoztatással kapcsolatos policy legfontosabb jellemzőit hasonlítja össze, a kapcsolódó szakirodalom, költségvetési adatok, és az alapstatisztikákon készült saját becslések alapján.
Kivonat