Az alapvető jogok biztosának a közfoglalkoztatási programokkal kapcsolatos vizsgálatai

A közfoglalkoztatási programokkal kapcsolatban azok indulása óta az alapvető jogok biztosa számos alkalommal folytatott le eljárásokat mind hivatalból (átfogó vizsgálatok), mind pedig egyéni beadványok alapján (konkrét panaszok kivizsgálása).

A vizsgálatok során egyes esetekben alapvető jogokat érintő kisebb-nagyobb súlyú visszásságokra hívta fel a figyelmet, valamint ezekkel kapcsolatban intézkedésre kérte fel a közfoglalkoztatásért felelős minisztert, aki a konkrét eseteket, javaslatokat megvizsgálta, a biztos által megfogalmazott ajánlások alapján – az ügyben érintett más szaktárcákkal együttműködve – intézkedett az alapvető jogok sérülése veszélyének elhárításáról.

A 2012. év alapvetően a közfoglalkoztatás rendszerének próbaéve volt, és az induló új rendszerben a programok és a rájuk vonatkozó szabályozások folyamatos nyomon követése, elemzése zajlott, majd ezek alapján megtörtént a tapasztalatok összegzése, a következtetések levonása, a jogi és egyéb szabályozásoknak a működés során megmutatkozó problémákra megoldást nyújtó korrekciója.

A belügyminiszter egyetértett az ombudsman azon megállapításával, miszerint a közfoglalkoztatás nem mehet szembe az álláskeresőknek az elsődleges munkaerő-piacon történő elhelyezésének össztársadalmi érdekével, vagyis a közfoglalkoztatás nem eredményezheti álláshelyek megszüntetését annak érdekében, hogy a megüresedett álláshelyeket közfoglalkoztatott személyekkel töltsék fel. A visszásságok megelőzése érdekében erre vonatkozó jogi garanciák kerültek beépítésre a szabályozásba:

• A közfoglalkoztatónak a támogatás igénylésekor nyilatkoznia kell arról, hogy a kérelem benyújtását megelőző három hónapban a munka törvénykönyvében meghatározott egyes felmondási okok alapján nem bocsátott el azonos vagy hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállalókat.
• A közfoglalkoztatónak a hatósági szerződésben vállalnia kell továbbá, hogy az e munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonyát a közfoglalkoztatás időtartama alatt sem szünteti meg.
• Amennyiben a közfoglalkoztató az munkahelyek megtartását célzó előírásoknak nem tesz eleget, a támogatást meg kell tőle vonni.

A mezőgazdasági programok esetében – amint arra az alapvető jogok biztosa is rámutatott – kezdetben hiányos volt a szakmai háttér, ezért a 2013. évtől mezőgazdasági szakemberek (többek között a Szent István Egyetem hallgatói) bevonásával bővült a 2012. évben létrehozott önkéntes szakértői hálózat.

A romák esélyegyenlőségének biztosítását célzó ombudsmani javaslatnak eleget téve a Belügyminisztérium a 2013. évtől kezdődően a polgármesterek, közfoglalkoztatásért felelős vezetők és a munkaügyi kirendeltségek közfoglalkoztatásért felelős ügyintézőinek részére továbbképzéseket szervezett a közfoglalkoztatás szabályozásáról, valamint az egyenlő bánásmód érvényesülésének fontosságáról a közfoglalkoztatás során. Ezenkívül tájékoztató készült a közfoglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó alapvető szabályokról, amelybe bekerültek a hátrányos megkülönböztetés esetén igénybe vehető jogi segítségnyújtó intézmények és azok elérhetősége is, a közfoglalkoztatókat a Belügyminisztérium felkérte a tájékoztató közzétételére. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Belügyminisztérium és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság közös egyeztetéseinek eredményeképpen módosításra került a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény,
2013. május 3-tól lehetőséget teremtve a nemzetiséghez való tartozásra vonatkozó adatok Foglalkoztatási és Közfoglalkoztatási Adatbázisban történő nyilvántartására. A nyilvántartás önkéntes adatszolgáltatáson alapul, és a célja a romák esélyegyenlőségének biztosítása.

A Belügyminisztérium az alapvető jogok biztosának felhívására 2013 februárjában felmérést végzett a közfoglalkoztatottak és a velük egy háztartásban élők körében arra vonatkozóan, hogy a bérfizetés rendszerét tekintve a heti, kétheti vagy havi bérkifizetést tartanák-e életvezetési és egyéb szempontokat figyelembe véve megfelelőnek. A felmérés eredményeként 2013. április 1-jétől hatályát vesztette a – a biztos által is kifogásolt – heti bérfizetésre vonatkozó szabályozás.

A közfoglalkoztatás rendszere a jelenlegi formájában teljesen új intézmény a magyar jogrendszerben. A kezdeti hibák 2012-2013. évi orvoslását követően elmondható, hogy az ezt követő évek közfoglalkoztatással kapcsolatos ombudsmani vizsgálatai – néhány, általában helyi viszonyok között megjelenő, kisebb súlyú problémától eltekintve – rendszerint nem tárnak fel a korábbiakhoz hasonló hiányosságokat.

A www.ajbh.hu/jelentesek-inditvanyok-allasfoglalasok oldalon megtekinthető az alapvető jogok biztosának valamennyi közfoglalkoztatással kapcsolatos jelentése.