Györgyi Zoltán: Közfoglalkoztatásból az elsődleges munkaerőpiacra – Zárótanulmány és szakpolitikai ajánlások
Az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület által megvalósított, EFOP-5.2.2-17-2017- 00023 „Közmunkából az elsődleges munkaerő-piacra” elnevezésű projekt keretében több kiadvány is készült. A szakpolitikai ajánlásokat is tartalmazó zárótanulmányon, és a szlovák-magyar közfoglalkoztatást összehasonlító elemzésen kívül nemzetközi és hazai jó gyakorlatok is megismerhetők az egyesület honlapján. A Zárótanulmány Közfoglalkoztatási Statisztikai Elemzési és Monitoring Fősztályon készült kivonata az empirikus kutatás olyan, a képzésre, a szociális szövetkezetekre,és a közfoglalkoztatási programok gazdasági funkcióira vonatkozó megállapításoka fókuszál, amelyek eddig kevés figyelmet kaptak a szakirodalomban.
Kivonat
Váradi Monika Mária: Értékteremtő közfoglalkoztatás periferikus vidéki terekben
A kutatás körbejárja a mezőgazdasági, értékteremtő közfoglalkoztatással kapcsolatos problémákat, valamint reflektál a közfoglalkoztatást érintő kritikai elemzésekre. A kutatók interjúkat készítettek a hátrányos helyzetű kistérségekben dolgozó polgármesterekkel, közfoglalkoztatás-szervezőkkel és közfoglalkoztatottakkal, továbbá a Belügyminisztérium Közfoglalkoztatási és Vízügyi Helyettes Államtitkárságának munkatársaival is.
Bővebben
Századvég Politikai Iskola Alapítvány – Esettanulmányos kutatás: a gazdasági és társadalmi szervezetek bevonása a közfoglalkoztatási programokba
A tanulmány alapjául szolgáló empirikus kvalitatív kutatás célja annak megismerése, hogy az egyes gazdasági és társadalmi szervezetek milyen módon tehetőek érdekeltté a társadalmi felzárkózás elősegítésében, hogyan vonhatóak be a közfoglalkoztatási programok sikeres lebonyolításába, illetve a közfoglalkoztatottak átvételébe. Megállapításaikat és javaslataikat a szerzők négy településen (Hajdúhadház, Múcsony, Pécs és Tarnabod) 2016 júniusa és decembere között végzett személyes és telefonos interjúk, valamint szakirodalmi elemzés eredményei alapján fogalmazták meg.
Esettanulmány
Recenzió
Köllő János: Hol dolgoznak a közmunkások? (Kivonat)
Az írás kiinduló megállapítása, hogy a közfoglalkoztatás gyakran hangoztatott célja, hogy át/visszasegítse a piaci munkák világába az abban résztvevőket. Ezt a célt szolgálja, ha – megfelelő álláskínálat esetén - a rendszer úgy működik, hogy ösztönözzön a piaci állások elfogadására, például az aktív álláskeresés kikényszerítésével, vagy a piacinál alacsonyabb bérekkel, illetve a munkakészség tesztelésével.
Bővebben: Köllő János: Hol dolgoznak a közmunkások? (Kivonat)
Koltai Luca – Kulinyi Márton: A közfoglalkoztatást szervezők értékei
A kutatás célja a közfoglalkoztatást szervezők céljainak és felkészültségének vizsgálata. A szerzők országos képet adnak arról, hogy a szervezők milyen hatásokkal számolnak és mérik-e a közfoglalkoztatás eredményességét, hatásosságát. Vizsgálják továbbá, hogy mit gondolnak a szervezők az „értékteremtő munka” tartalmáról, fenntarthatóságáról és az eredmények méréséről. Bővebben: A közfoglalkoztatást szervezők értékei
Koltai Luca: Közfoglalkoztatási körülmények és aktivitás
A kutatás elsődleges célja a közfoglalkoztatottak helyzetének részletes megismerése, munkakörülményeiknek, álláskeresési aktivitásaiknak alapos megvizsgálása az abban részt vevők szemszögéből. Bővebben.
Tésits Róbert – Alpek B. Levente: Változó funkciók, célok és fejlesztési lehetőségek – A közfoglalkoztatás eltérő területi lehetőségei Magyarországon (2.) (Kivonat)
A kutatás során a közfoglalkoztatás eltérő területi lehetőségeinek vizsgálatában primer és sze-kunder módszereket egyaránt alkalmaztak. A primer vizsgálatok a Belügyminisztérium 2012–2013 évi településszintű közfoglalkoztatási adatai alapján készültek. A szekunder vizsgálat területét a 33 leghátrányosabb helyzetű (továbbiakban LHH) kistérség 715 települése jelentette. Bővebben: Tésits Róbert Alpek B. Levente Változó funkciók, célok és fejlesztési lehetőségek
Az alapvető jogok biztosának a közfoglalkoztatási programokkal kapcsolatos vizsgálatai
A közfoglalkoztatási programokkal kapcsolatban azok indulása óta az alapvető jogok biztosa számos alkalommal folytatott le eljárásokat mind hivatalból (átfogó vizsgálatok), mind pedig egyéni beadványok alapján (konkrét panaszok kivizsgálása). Bővebben.