A tanulmány a közfoglalkoztatás két településen kialakult gyakorlatán keresztül azt mutatja be, hogy a redisztribúció hogyan tölthet be egyszerre szociális és településfejlesztési célokat, ebből milyen helyi modell következik, és mindez milyen viszonyban lehet a lokális hatalmi struktúrákkal. Az adatelemzésen és a közfoglalkoztatási programokat befolyásoló helyi vezetőkkel és önkormányzati munkatársakkal készített interjúkon alapuló vizsgálat 2016 második felében zajlott. Az esetleírásokat a szerzők részben az állami redisztribúció átalakulása , részben a workfare programként tárgyalt közfoglalkoztatás , illetve a kettő kapcsolódásának szakirodalmi összefüggéseibe ágyazták.
Kivonat
Az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület által megvalósított, EFOP-5.2.2-17-2017- 00023 „Közmunkából az elsődleges munkaerő-piacra” elnevezésű projekt keretében több kiadvány is készült. A szakpolitikai ajánlásokat is tartalmazó zárótanulmányon, és a szlovák-magyar közfoglalkoztatást összehasonlító elemzésen kívül nemzetközi és hazai jó gyakorlatok is megismerhetők az egyesület honlapján. A Zárótanulmány Közfoglalkoztatási Statisztikai Elemzési és Monitoring Fősztályon készült kivonata az empirikus kutatás olyan, a képzésre, a szociális szövetkezetekre, és a közfoglalkoztatási programok gazdasági funkcióira vonatkozó megállapításokra fókuszál, amelyek eddig kevés figyelmet kaptak a szakirodalomban.
Kivonat
Az 1992-ben létrehozott Szociális Földprogram a vagyonnal nem rendelkező, szociálisan hátrányos helyzetű személyek részére kínál lehetőséget a háztáji jellegű kistermelésre, az önellátás képességének erősítésére. A tanulmányban a szerző röviden áttekinti a Szociális Földprogram XX. századi történelmét, valamint bemutatja a program elmúlt 25 évének legfontosabb szakaszait és a változásait. Az elemzés során a rendelkezésre álló szakirodalomra és a 2015–2017 között megvalósuló InnoSi program keretében feltárt kutatási eredményeikre támaszkodtak.
Bővebben
A Belügyminisztérium 2016-ban megbízta a Századvég Politikai Iskola Alapítványt egy olyan kutatás elkészítésére, amely vizsgálta a közfoglalkoztatásban ragadó személyek jellemzőit, a rendszerből kimaradók típusait, valamint a sikeres kilépés feltételeit a gazdasági és társadalmi szervezetek bevonásának lehetősége mellett. Az empirikus kutatást négy járásban (Kazincbarcika, Heves, Bácsalmás, Zalaegerszeg) végezték, mintegy 180 fővel készített interjú és 8 fókuszcsoportos beszélgetés alapján.
Esettanulmány
Recenzió
Századvég Politikai Iskola Alapítvány – Esettanulmányos kutatás: a gazdasági és társadalmi szervezetek bevonása a közfoglalkoztatási programokba
A tanulmány alapjául szolgáló empirikus kvalitatív kutatás célja annak megismerése, hogy az egyes gazdasági és társadalmi szervezetek milyen módon tehetőek érdekeltté a társadalmi felzárkózás elősegítésében, hogyan vonhatóak be a közfoglalkoztatási programok sikeres lebonyolításába, illetve a közfoglalkoztatottak átvételébe. Megállapításaikat és javaslataikat a szerzők négy településen (Hajdúhadház, Múcsony, Pécs és Tarnabod) 2016 júniusa és decembere között végzett személyes és telefonos interjúk, valamint szakirodalmi elemzés eredményei alapján fogalmazták meg.
Esettanulmány
Recenzió
Bakó Tamás – Molnár György: A közfoglalkoztatás hatása a munkapiaci helyzetre (Kivonat)
A tanulmány a közfoglalkoztatás és aktív korúak ellátásának intézményi és szabályozási környezetében 2015-2016-ban bekövetkezett változásokat tekinti át, leírja a közfoglalkoztatás 2011-2014 között működő rendszerét a résztvevők összetétele, a program-fajták és a közfoglalkoztatók paramétereinek elemzésével. A vizsgálatot a 2014-ben lefolytatott kutatás kibővítésének tekintik a szerzők, a legfontosabb kérdésük ezért a közfoglalkoztatás munkaerő-piaci hatékonyságára, a közfoglalkoztatásból az elsődleges munkaerőpiacra való kijutás esélyének mértékére és tényezőire vonatkozott. A kutatás során feldolgozott adatállomány két szempontból is különbözött a korábbitól: a nagyobb időszakot felölelő álláskeresői és közfoglalkoztatási adatállományt a NAV foglalkoztatási adataival is kiegészíthették.
Bővebben
Scharle Ágota: Mennyivel nőtt a foglalkoztatás 2008 óta Magyarországon (Kivonat)
A tanulmány a foglalkoztatás 2010 óta tartó bővülésének mértékét és annak okait vizsgálja. A szerző arra a kérdésre keresi a választ, hogy valódi-e ez a megfigyelt növekedés vagy statisztikai látszat, és hogy a javulás mennyiben tulajdonítható demográfiai folyamatoknak és mennyiben a szakpolitikai lépéseknek? Jelen kivonat a tanulmány megállapításai közül főként a közfoglalkoztatásra vonatkozókat tárgyalja.
Bővebben
Czirfusz Márton: A közfoglalkoztatás térbeli egyenlőtlenségei (Kivonat)
Közfoglalkoztatás mint térbeli politika
A gazdasági válságok mindig is térben egyenlőtlen módon mennek végbe, így az ezekre reagáló foglalkoztatáspolitikai beavatkozások is térben egyenlőtlen hatásúak. A térben egyenlőtlenül jelentkező munkanélküliségre egyes országokban kifejezetten területi programokkal válaszoltak. Ezek előnye, hogy felértékelik a helyi kormányzat jelentőségét a foglalkoztatáspolitika irányításában, és ezáltal a helyi igényeknek megfelelőbb, célzottabb fejlesztéspolitika tud megvalósulni. A közfoglalkoztatás azonban nem tudja kezelni az egyenlőtlenségek strukturális okait, inkább azok konzerválódását segíti elő. A közfoglalkoztatottak alacsony minőségű, alulfizetett munkahelyekre szorulnak be.
Bővebben: Czirfusz Márton: A közfoglalkoztatás térbeli egyenlőtlenségei
Kálmán Judit: A közfoglalkoztatási programok háttere és nemzetközi tapasztalatai
A szakirodalom-elemzés a bevezetője szerint a közfoglalkoztatás, mint közpolitikai beavatkozás célját, elméleti hátterét, a konkrét programok különböző formáit, illetve a programok hatékonyságára és hatásosságára vonatkozó értékelések főbb eredményeit mutatja be. Bővebben.
Bakó Tamás: Skandináv közmunkaprogramok
A skandináv államok aktív munkaerő-piaci eszközeit ismertető írás a 'közmunkaprogramokat' az itthon szokásosnál tágabb értelemben használja: "Minden olyan foglalkoztatási formát idesorol, amelyiknek célja a munkanélküliek tartós álláshoz juttatása az elsődleges munkapiacon." Bővebben.
Scharle Ágota: Közmunkaprogramok Szlovákiában
Az írás a szlovák és a magyar közfoglalkoztatással kapcsolatos policy legfontosabb jellemzőit hasonlítja össze, a kapcsolódó szakirodalom, költségvetési adatok, és az alapstatisztikákon készült saját becslések alapján. Bővebben.
Az alapvető jogok biztosának a közfoglalkoztatási programokkal kapcsolatos vizsgálatai
A közfoglalkoztatási programokkal kapcsolatban azok indulása óta az alapvető jogok biztosa számos alkalommal folytatott le eljárásokat mind hivatalból (átfogó vizsgálatok), mind pedig egyéni beadványok alapján (konkrét panaszok kivizsgálása). Bővebben.
Az alapvető jogok biztosának jelentése az AJB-853/2014. számú ügyben
A 2013–2014. évi téli közfoglalkoztatási program keretén belül a Kormányzat céljainak megfelelően az álláskeresők közül 200 ezer főt kellett közfoglalkoztatásba vonni, ezen belül 100 ezer fő számára képzést kellett biztosítani. A program megvalósulásával kapcsolatban számos panasz érkezett az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalához, amelyek egyrészről a képzések lefolytatásával álltak kapcsolatban, másfelől munkavédelmi, munkabiztonsági problémákat érintettek. Mindezekre tekintettel ombudsmani vizsgálat indult, amely a közfoglalkoztatottak – mint kiszolgáltatott helyzetben lévő munkavállalók – alapvető jogainak tiszteletben tartását vizsgálta felül. Bővebben.
Kálmán Judit: Az argentin átmeneti közfoglalkoztatást nyújtó programok tanulságai (Kivonat)
Az írás az argentin 'Trabajar' és 'Jefes de Hogar' közfoglalkoztatási programok tapasztalatait foglalja össze. Tárgyalja a programok társadalmi-, és gazdasági környezetének főbb momentumait, a célkitűzéseket, a megvalósítás legfontosabb elemeit, a lebonyolítás sajátosságait, valamint a programok eredményeiről készült értékeléseket. Bővebben.
Tésits Róbert – Alpek B. Levente: Változó funkciók, célok és fejlesztési lehetőségek – A közfoglalkoztatás eltérő területi lehetőségei Magyarországon (2.) (Kivonat)
A kutatás során a közfoglalkoztatás eltérő területi lehetőségeinek vizsgálatában primer és sze-kunder módszereket egyaránt alkalmaztak. A primer vizsgálatok a Belügyminisztérium 2012–2013 évi településszintű közfoglalkoztatási adatai alapján készültek. A szekunder vizsgálat területét a 33 leghátrányosabb helyzetű (továbbiakban LHH) kistérség 715 települése jelentette. Bővebben
Dr. Zemplényi Adrienne – Dr. Rajzinger Ágnes: Az alapvető jogok biztosának jelentése az AJB-1895/2015. számú ügyben
(Kivonat)
Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala 2015 tavaszán átfogó vizsgálatát folytatott a Jász-Nagykun-Szolnok megyei munkaügyi szervezetrendszer közfoglalkoztatással összefüggő tevékenységének alapjogi szempontú feltérképezésére. A helyszíni vizsgálatok fókuszában a munkaügyi szervezet és a közfoglalkoztatás működtetésén túl a közfoglalkoztatás továbbfejlesztésének formái, a szociális szövetkezetek álltak. A kivonat tartalmazza a Belügyminisztérium álláspontjának rövid ismertetését is. Bővebben.