A közfoglalkoztatás átalakítása következtében 2011. január 1-jétől megszűnt a közmunkaprogram, a közcélú munka és a közhasznú munkavégzés, melyeket az egységes közfoglalkoztatás rendszere váltott fel.
A közfoglalkoztatás általános célja
A közfoglalkoztatás kiemelt célja a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők, a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak segítése a közfoglalkoztatás ideje alatt annak érdekében, hogy a közfoglalkoztatott munkát tudjon vállalni az elsődleges munkaerőpiacon. A biztosított pénzeszközök nem csupán több ezer hátrányos helyzetű álláskereső közfoglalkoztatásba történő bevonását tették lehetővé, hanem folyamatosan biztosították és biztosítják a települések fejlődését is.
A közfoglalkoztatás jogi szabályozása
A közfoglalkoztatási jogviszonyban a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvényben (a továbbiakban: Kftv.) foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Az alapvető különbségek a közfoglalkoztatási jogviszonyra vonatkozóan eltérő szabályozást indokolnak.
Az Mt. elsősorban Magyarország Alaptörvényének (a továbbiakban: Alaptörvény) XII. cikk (1) bekezdésében foglalt munkavállalás és vállalkozás szabadsága közötti egyensúlyt törekszik a szabályozással megteremteni. Az Mt. – tekintettel a munkáltató és a munkavállaló gazdasági, valamint szociális érdekeire – a tisztességes foglalkoztatás alapvető szabályait állapítja meg a vállalkozás és a munkavállalás szabadságának elve szerint.
A Kftv. az Alaptörvény XII. cikk (2) bekezdésében az állam részére megfogalmazott kötelezettség teljesítését szolgálja, mely szerint „Magyarország törekszik megteremteni annak feltételeit, hogy minden munkaképes ember, aki dolgozni akar, dolgozhasson.”
Az Országgyűlés a Kftv.-t „az értékteremtő közfoglalkoztatás jogi kereteinek megteremtése és a munkaképes lakosság munkához juttatása, az álláskeresők foglalkoztatásának elősegítése érdekében” alkotta meg.
A jogalkotó a törvény megalkotásakor figyelembe vette a nemzetgazdaság állapotát és a munkaerőpiaci helyzetet. A munkaerőpiacon a kereslet és a kínálat közötti jelentős eltérést az állam az Mt. szabályainak módosításaival – az Alaptörvény M) cikk (2) bekezdésének (tisztességes gazdasági verseny feltételeinek biztosítása) sérelme nélkül – nem tudja csökkenteni. Ez a felismerés vezetett oda, hogy a közfoglalkoztatást egy külön törvényben kellett szabályozni.
A közfoglalkoztatás személyi hatályát, a Kftv. határozza meg.
• Közfoglalkoztató lehet:
- helyi és nemzetiségi önkormányzat, valamint ezek jogi személyiséggel rendelkező társulása,
- költségvetési szerv (például: vízügyi igazgatóságok, erdőgazdaságok, nemzeti parkok),
- egyházi jogi személy,
- közhasznú jogállású szervezet,
- civil szervezet,
- állami és önkormányzati tulajdon kezelésével és fenntartásával megbízott, vagy erre a célra az állam, önkormányzat által létrehozott gazdálkodó szervezet,
- vízgazdálkodási társulat,
- erdőgazdálkodó (magán erdőgazdálkodó),
- szociális szövetkezet és
- vasúti pályahálózat-működtető szervezet,
- start szociális szövetkezet.
• Közfoglalkoztatott lehet:
- aki az Mt. rendelkezései szerint munkaviszonyt létesíthet, kivéve azt, aki a 16. életévét nem töltötte be,
- aki álláskeresőként van nyilvántartva, ideértve azt az álláskeresőt is, akinek az álláskeresőként való nyilvántartása a közfoglalkoztatási jogviszonya miatt szünetel,
- a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény szerinti rehabilitációs ellátásban részesül,
- aki menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként történő elismerés iránti kérelmet nyújtott be,
- olyan harmadik országbeli állampolgár, akinek az idegenrendészeti hatóság meghatározott feltételek alapján kijelölt helyen való tartózkodását rendelte el.
• A közfoglalkoztatás tevékenységei
A közfoglalkoztatók meghatározott körébe tartozás mellett vizsgálni kell azt is, hogy melyek azok a tevékenységek, amelyek közfoglalkoztatás keretében végezhetők.
Ezek a tevékenységek a Kftv. szerint a következők:
- a Kftv-ben meghatározott feladat, továbbá törvény által előírt állami feladat, vagy
- a helyi önkormányzatokról szóló törvényben előírt kötelező vagy önként vállalt feladat, vagy
- a nemzetiségek jogairól szóló törvényben előírt kötelező vagy önként vállalt feladat, vagy
- a helyi vagy azon túlmutató közösségi – így különösen –
- egészségmegőrzési,
- szociális,
- nevelési, oktatási,
- kulturális, kulturális örökség megóvása, műemlékvédelmi,
- természet-, környezet- és állatvédelmi,
- gyermek- és ifjúságvédelmi, sport,
- közrend és közlekedésbiztonsági,
- ár- és belvízvédelmi célú,
- közforgalom számára megnyitott út, híd, alagút fejlesztéséhez, fenntartásához és üzemeltetéséhez kapcsolódó szükségletek kielégítését szolgáló feladat, vagy
- a Kormány által meghatározott közösségi célok megvalósítását elősegítő feladat.
További feltétel, hogy a felsorolt feladatok kizárólag akkor láthatók el közfoglalkoztatás keretében, ha a feladat ellátására törvény nem ír elő közalkalmazotti, rendvédelmi igazgatási szolgálati vagy honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt, közszolgálati, kormányzati szolgálati jogviszonyt.
• A közfoglalkoztatási jogviszony
A Kftv. bevezette a közfoglalkoztatási jogviszony fogalmát, amely a munkaviszony egy speciális formája. A jogviszonyra az Mt. szabályai az irányadók, az alábbi főbb eltérésekkel:
- közfoglalkoztatási jogviszony csak határozott időre létesíthető,
- a közfoglalkoztatási jogviszony keretében próbaidő nem köthető ki,
- a közfoglalkoztató köteles a közfoglalkoztatott részére fizetés nélküli szabadságot engedélyezni, ha a közfoglalkoztatott legalább 3 nap, legfeljebb 120 nap időtartamú határozott idejű munkaviszonyt létesít. A közfoglalkoztatott köteles bemutatni a munkaszerződést a fizetés nélküli szabadság megkezdése előtt legalább 2 munkanappal,
- a közfoglalkoztatott mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a munkaviszony létesítése céljából történő állásinterjún való részvételhez szükséges időtartamra,
- a közfoglalkoztatottat megillető szabadság mértéke naptári évenként 20 munkanap.
A közfoglalkoztatás ideje alatt munkaerőpiaci szolgáltatást és képzési támogatást vehetnek igénybe a közfoglalkoztatottak annak elősegítésére, hogy a megszerzett gyakorlat birtokában a határozott idejű közfoglalkoztatást követően munkát tudjanak vállalni az elsődleges munkaerőpiacon.
• A közfoglalkoztatási bér
A közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatottakra érvényesülő eltérő szabályok, így például a közfoglalkoztatottak bérezése, azt a célt is szolgálják, hogy az álláskeresők ne „ragadjanak bent” hosszú távon a közfoglalkoztatásban. A közfoglalkoztatottakat az anyagi motiváció szempontjából is érdekeltté kell tenni a versenyszférában való munkavállalásban. Hangsúlyozni kell a közfoglalkoztatás átmeneti jellegét, illetve a munkanélküliségből a nyílt munkaerőpiac felé irányuló tranzit szerepét. Ez csak akkor lehet eredményes, ha a piaci munkahelyek bérkínálatával nem versenyez a közfoglalkoztatási bér, és mértéke attól alacsonyabb szinten marad.
A közfoglalkoztatási bér összege ezért oly módon került megállapításra, hogy magasabb legyen, mint a szociális rászorultság alapján igénybe vehető ellátás összege, de alacsonyabb legyen a minimálbérnél.
Mind a kötelező legkisebb munkabér, mind pedig a közfoglalkoztatási bér és közfoglalkoztatási garantált bér összegét a Kormány rendeletben állapítja meg [az Mt. 153. § (1) bekezdésének, illetve a Kftv. 53. §-ának felhatalmazása alapján].
A jelenlegi hatályos szabályozás alapján a teljes munkaidőben foglalkoztatott közfoglalkoztatott részére megállapított közfoglalkoztatási bér a teljes munkaidő teljesítése esetén a minimálbér 50%-a.
A közfoglalkoztatás során ellátható feladatokhoz kapcsolódó munkavégzés támogatható formái
1) Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatása
A határozott idejű közfoglalkoztatási jogviszony keretében dolgozók munkavégzése napi 4-8 órás munkaidőben történik.
Elsősorban a települési önkormányzatok által igényelt támogatási forma, de e típusban jelentős számban megjelennek a civil szervezetek, egyházi és karitatív szervezetek is. Az önkormányzatok ezen támogatott foglalkoztatással a települést érintő kötelezően ellátandó feladatok megvalósítását biztosítják. Nem támogatható a közfoglalkoztatás az önkormányzatok számára olyan munkakörökben, amelyekben a foglalkoztatás közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszonyban történik.
2) Országos közfoglalkoztatási programok
Támogatás nyújtható az Országgyűlés vagy a Kormány által meghatározott cél elérésére irányúló programban történő foglalkoztatáshoz, abban az esetben, ha a közfoglalkoztató a munkavégzéshez kapcsolódóan foglalkoztatást elősegítő képzésben való részvételt biztosít.
A támogatási időszak mindkét közfoglalkoztatási formában legfeljebb 12 hónap lehet, amely egy alkalommal további legfeljebb 6 hónappal meghosszabbítható. A támogatási időszak meghosszabbítása esetén a közfoglalkoztatási jogviszony is meghosszabbítható a közfoglalkoztatási program végéig.
3) Közfoglalkoztatási mintaprogram támogatása
A közfoglalkoztatásért felelős miniszter az egyes támogatási formákra közfoglalkoztatási mintaprogramokat indíthat.
A hosszabb időtartamú közfoglalkoztatási támogatási formára járási startmunka mintaprogram és egyéb mintaprogram indítható. A közfoglalkoztatási mintaprogram lezárását követően a mintaprogramra épülő további közfoglalkoztatási program, ráépülő közfoglalkoztatási program indítható.
A közfoglalkoztatási mintaprogram olyan program, amelyben elsősorban értékteremtő, hasznos, a helyi sajátosságokon alapuló, a település önfenntartását elősegítő tevékenységet folytatnak, és amelyre vonatkozóan korábban az adott település – a közfoglalkoztató személyétől függetlenül – nem részesült támogatásban. A támogatás mértékéről a közfoglalkoztatásért felelős miniszter dönt.
A járási startmunka mintaprogramok speciális, a települések fejlesztésével kapcsolatos feladatok ellátására irányulnak. Alapvetően az alábbi tevékenységek valósulnak meg e programokban:
- mezőgazdasági,
- helyi sajátosságokra épülő (települések helyi lehetőségeit, adottságait figyelembe véve biztosítanak munkát a közfoglalkoztatottaknak)
- szociális jellegű (belvízlevezetés, mezőgazdasági utak karbantartása, belterületi úthálózat karbantartása, illegális hulladéklerakó-helyek felszámolása, bio- és megújuló energiafelhasználás).
Az egyéb mintaprogramok valamely kormányzati cél megvalósulására irányulhatnak, vagy társadalmi feszültséget kezelhetnek, vagy hátrányos helyzetű, speciális társadalmi csoport foglalkoztatását segítik elő, vagy hosszú távon a település önfenntartásához járulnak hozzá (pl.: termelő kapacitás létrehozásával, szociális szövetkezetté válás elősegítésével). A programok támogatása ebben az esetben 100%-os mértékű is lehet, valamennyi felmerülő költséget illetően.
A támogatható költségekre vonatkozó eltérő szabályok
A 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet alapján a közfoglalkoztatók részére a bérköltség támogatása mellett az egyes közfoglalkoztatási típusokban különböző mértékben támogatás nyújtható a foglalkoztatásból eredő közvetlen költségekhez, a foglalkoztatáshoz szükséges anyagköltségekhez, a szervezési költséghez és az egyéb működési célú költségekhez, összefoglaló néven a dologi költségekhez.
A közvetlen költségek az alábbiak lehetnek:
- munkavégzéshez nélkülözhetetlen munkaeszközök,
- munka- és védőruházat és egyéni védőeszköz költsége,
- munkába járással kapcsolatos utazási költség, munkásszállítás költsége,
- foglalkozás-egészségügyi vizsgálat térítési díja.
Legalább száz fő közfoglalkoztatása esetén az országos közfoglalkoztatási program megvalósításához szükséges szervezési költséghez támogatás nyújtható.
A beruházási (felhalmozási) és dologi (működési) költségek a miniszteri döntés alapján induló, legfeljebb 15 fő közfoglalkoztatásával megvalósuló közfoglalkoztatási mintaprogramok esetén legfeljebb 100%-ban (a létszám emelkedésével egyre csökkenő mértékben, legfeljebb 70%-ban) támogathatók.
A mintaprogramokban a beruházási és dologi költségek abban az esetben támogathatók, ha a közfoglalkoztató a hatósági szerződésben vállalja, hogy a mintaprogramból származó bevételeiből
- a közfoglalkoztatási programjainak a működését segíti elő, vagy
- a közfoglalkoztatás alapjain létrehozott szociális szövetkezet működését segíti elő, vagy
- az általa foglalkoztatott személyek meghatározott hányadának a támogatás lejártát követő munkaviszony keretében történő továbbfoglalkoztatását biztosítja.
Eljárási szabályok
1. Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatási programok
A hosszabb időtartamú közfoglalkoztatási programok támogatása iránt benyújtott kérelem alapján a járási/fővárosi kerületi hivatalok foglalkoztatási osztályai a rendelkezésükre álló pénzügyi keret mértékéig saját hatáskörben döntenek a támogatási paraméterekről.
A mérlegelés során figyelembe vehető szempontok:
- a település relatív mutatóinak vizsgálata (az álláskeresők és közfoglalkoztatottak létszámának aránya a település munkavállalási korú népességének létszámával);
- a település munkaerőpiaci jellemzői;
- a település adóerő-képessége;
- az előző években megítélt támogatás szabályszerű felhasználása.
2. Országos közfoglalkoztatási, illetve mintaprogramok
A közfoglalkoztatási támogatást igénylőnek a közfoglalkoztatási programról előzetes tervezetet kell készíteni, amelyet a hatósági szerződés megkötésére hatáskörrel rendelkező hatósághoz kell benyújtani. A kormányhivatal azt a támogatásra vonatkozó javaslatával együtt 21 napon belül továbbítja a Belügyminisztérium részére.
A közfoglalkoztatásért felelős miniszter a benyújtott tervezet alapján mérlegelési jogkörében dönt.
A mérlegelésnél figyelembe veszi
- a munkaerő-kereslet és kínálat helyi jellemzőit,
- a térség foglalkoztatási helyzetét és munkanélküliségi mutatóit,
- a hatóság és a munkaadó közötti együttműködés tapasztalatait,
- a munkaadó által felajánlott vagy vállalt, foglalkoztatás vagy továbbfoglalkoztatás időtartamát,
- az álláskeresők munkához jutási esélyeit.
A támogatásra irányuló kérelmet a miniszteri döntést követő 8 napon belül lehet benyújtani a tervezett közfoglalkoztatás helye szerint illetékes, a hatósági szerződés megkötésére hatáskörrel rendelkező kormányhivatalhoz vagy járási hivatalhoz. A miniszteri döntést és a kérelem benyújtását követően a kormányhivatal egységes szerződéses feltételrendszer alapján hatósági szerződést köt a támogatottal. A kormányhivatal a miniszteri döntésben meghatározott támogatási összegnél magasabb támogatást nem állapíthat meg.
