Az Agrárium májusi számában megjelent cikk a várható pályázati lehetőség kapcsán a kis- és közepes gazdaságok számára igyekszik segítséget és használható információkat nyújtani a minőségbiztosítási rendszerekhez való csatlakozáshoz.
Kiknek is ajánlható?
Mindenekelőtt érdemes a jogszabályi feltételeket tanulmányozni az interneten (http://www.kormany.hu/hu/foldmuvelesugyi-miniszterium vagy www.nebih.gov.hu), illetve megkérni a témában jártas szakembert a segítségnyújtásra.
A teljesség igénye nélkül ismertetünk néhány irányadó hatályos jogszabályt, amelyek rendelkezéseire a továbbiakban hivatkozni fogunk:
- 64/2007. (VII. 23.) FVM-EüM együttes rendelet az állati eredetű élelmiszerek forga-lomba hozatalának és az értékesítés helyén történő élelmiszer-előállításnak az élelmi-szer-higiéniai feltételeiről;
- 68/2007. (VII. 26.) FVM-Eü SZMM együttes rendelet az élelmiszerelőállítás és forga-lomba hozatal egyes élelmiszer-higiéniai feltételeiről és az élelmiszerek hatósági elle-nőrzéséről;
- 2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről;
- 57/2010. (V. 7.) FVM rendelet az élelmiszerek forgalomba hozatalának, valamint előállításának engedélyezéséről, illetve bejelentéséről;
- 57/2013. (II. 27.) korm. rendelet a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelen-tése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, vala-mint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól.
- 852/2004/EK (2004. április 29.) az élelmiszer-higiéniáról;
- 1169/2011/EU rendelet (2011. október 25.) a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról.
Induljunk ki egy gyakorlati példából, amikor 2–5 hektár területen zöldségféléket és gyümöl-csöket termesztő családi vállalkozás bővíteni szeretné a tevékenységét, és a terményeit vagy annak egy részét már nem a felvásárló cégnek szállítja be, hanem saját maga kívánja feldol-gozni és értékesíteni.
Ebben az esetben a termelő megfelelően készüljön fel az alábbi követelményekre, amelyek alapvető jogszabályi előírások azokra nézve, akik termékeikkel részesévé kívánnak válni az élelmiszerláncnak.
Termőföldtől a végtermékig
Ahhoz, hogy a termőföldön folyó gazdálkodás, az agrotechnikai folyamatok és a tenyészidő során kijuttatott anyagok (vetőmag, műtrágyák, növényvédő szerek, öntözővíz stb.) nyomon követhetők legyenek, a termelőnek regisztrációval (MVH), valamint földnyilvántartási bejegyzéssel (blokktérképek) kell rendelkeznie, földbérlet esetén közép- vagy hosszú távú földbérleti szerződéssel.
Az elvégzett munkaműveleteket a növényi kultúra jellegétől függően (talajművelés, metszés, sorközművelés, műtrágyaszórás, növényvédelem, öntözés, betakarítás) Termesztési naplóban, továbbá Permetezési naplóban kell feljegyezni, lehetőleg naprakészen. Aki csatlakozik az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) programhoz, annak kötelező az elektronikus Gazdálko-dási napló vezetése.
A földalapú támogatások igénybevételéhez, de élelmiszer-biztonsági szempontokból is (lásd minőségbiztosítási rendszerek) elvárt követelmény az 5 évenkénti talajvizsgálat, illetve az öntözővíz minőségének az ellenőrzése. Ez utóbbi elsősorban a fúrt kutaknál követelmény, hiszen a vízügyi hatóság részéről a felszíni vizekre kiadott vízjogi engedély csak a jó minősé-gű, öntözésre alkalmas vízforrásokra vonatkozik.
Mi a teendő termékfeldolgozás vagy bolt üzemeltetése esetén? Milyen minőségbiztosítási rendszerek választhatók? Miért éri meg csatlakozni? Mivel jár a rendszer működtetése? A kérdésekre megtalálja a választ az alábbi linkre kattintva: Minőségbiztosítási rendszerek mezőgazdasági termelők számára
A cikk az Agrárium májusi számában jelent meg.
http://agrarium7.hu/
