Válasz
A jelenleg is hatályos, vonatkozó rendeletek* mellékleteiben szereplő települések és térségek társadalmi-gazdasági és infrastrukturális fejlettségét mérő komplex mutató kiszámításánál használt 23 mutató közül a közfoglalkoztatás csak az alábbi négyet befolyásolja közvetlenül:
- aktív korúak ellátásában (rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban) részesítettek ezer állandó lakosra jutó száma (fő);
- az egy állandó lakosra jutó SZJA-alapot képező jövedelem (ezer Ft);
- nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú állandó népességből (éves átlag), (%);
- tartósan − legalább 12 hónapja folyamatosan − nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú állandó népességből (%).
A közfoglalkoztatás elméletileg javítja a felsorolt mutatókat, azonban nem valószínű, hogy a komplex mutatót olyan mértékben befolyásolná, hogy a kedvezményezett jogállás megszűnjön.
Azok a települések, amelyek a járási startmunka mintaprogramokban nem tudnak részt venni, a vármegyei kormányhivatalok decentralizált keretéből támogathatóak, a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás keretében legfeljebb száz százalékos intenzitással.
A hosszabb időtartamú közfoglalkoztatási programok támogatása esetén fontos tényező, hogy a Belügyminisztérium 2014. november 1-jétől megteremtette az anyagköltség elszámolásának lehetőségét, azonban továbbra sem engedélyezik a nagy értékű tárgyi eszközök elszámolását, mivel ebben a formában nem cél a beruházási jellegű programok támogatása. További fontos szabály, hogy a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás esetén szolgáltatás vásárlás elszámolására a jogszabály nem ad lehetőséget.
Mindezek mellett a Belügyminisztérium nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy a nem hátrányos helyzetű települések egyedi mintaprogram indítását kezdeményezzék. A program megkezdése előtt javasolt alapos piackutatás és konkurenciavizsgálat elvégzése. Ebben az esetben elvárás, hogy a település az indítani kívánt program részletes bemutatását és indoklását – kitérve a hosszú távú célokra, a várható bevételekre, esetlegesen start szociális szövetkezet létrehozására – küldje el a Belügyminisztériumnak. A Közfoglalkoztatási Stratégiai és Koordinációs Főosztály munkatársai a program alapos áttekintése és esetleges átdolgoztatását követően minden esetben javaslattal terjeszti fel miniszteri döntésre.
Amennyiben a település olyan programot tervez, amely során nagyobb volumenű beruházás valósul meg, úgy javasolt a finanszírozásához egyéb hazai és uniós támogatási forrás felkutatása. Emellett a közfoglalkoztatás keretében elvégezhető feladatok finanszírozása lehetséges az erre rendelkezésre álló keretből.
* A településeket a kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről szóló 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet, míg a járásokat a kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet sorolja be területi fejlettségi szempontból. A hivatkozott rendeletekben a települések, illetve járások területi fejlettség alapján történő besorolásánál a társadalmi és demográfiai, lakás és életkörülmények, helyi gazdaság és munkaerő-piaci, valamint infrastruktúra és környezeti mutatókból (négy mutatócsoport) képzett komplex mutatót szükséges figyelembe venni.
A kedvezményezett járások kijelölése, a vonatkozó rendelet megalkotása nem a Belügyminisztérium hatáskörébe tartozik. A kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételeiről szóló 105/2015. (IV.23.) Korm. rendeletet, illetve a kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI. 26.) Kormányrendelet a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bek. d) pontjának felhatalmazása alapján jött létre.
