Válasz
A munkavállalónak (közfoglalkoztatottnak) munkára kész állapotban kell megjelennie a munkahelyén, azaz, képesnek kell lennie arra, hogy a munkakörébe tartozó feladatokat legjobb tudása szerint lássa el. Tudatmódosító szerek hatása alatt nem állhat. Leggyakrabban az alkoholos befolyásoltság miatt nem képes a munkavállaló a munkavégzésre. A gyakorlat azt mutatja, hogy egészen minimális alkoholmennyiség is hatással van az emberi szervezetre. Nem kevés munkahelyi baleset történt már egy pohár sör elfogyasztása miatt is.
Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy nem a munkáltató dönt a „zéró tolerancia” elrendeléséről az alkoholos befolyásoltság kapcsán, hanem azt törvény írja elő.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 51. § (4) bekezdésének első mondata értelmében a munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. A biztonságos munkavégzésre és munkakörülményekre az egyik legnagyobb veszélyt az ittas munkavállaló jelenti. Elsődlegesen ez indokolja az Mt. 52. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott munkavállalói kötelezettséget is: A munkavállaló köteles a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni.
Tehát amennyiben a közfoglalkoztatott a lehető legcsekélyebb mértékben is, de szonda által kimutathatóan, bizonyítottan alkoholos befolyásoltság alatt áll, nem minősül munkára képes állapotúnak, azaz megszegi a fenti kötelezettségét.
A munkáltatónak jogában áll rendszeres vagy szúrópróbaszerű ellenőrzéssel kiszűrni az ittas, vagy egyéb tudatmódosító szer hatása alatt álló dolgozókat, és őket a munkavégzés helyszínéről – dokumentált módon – köteles eltávolítani.
Az alkoholellenőrzés kapcsán napjainkra egységes bírói gyakorlat alakult ki. A munkáltató jogosult az alkoholos befolyásoltság ellenőrzésére, a munkavállaló pedig köteles a vizsgálatnak alávetni magát, ennek megtagadása az együttműködési kötelezettség megszegését jelenti, és önmagában is alapot adhat a munkáltatói felmondásra.
Az Mt. kimondja azt is, hogy a munkáltatói ellenőrzés csak célhoz kötötten alkalmazható és csak a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő magatartásának ellenőrzésére irányulhat. A célhoz kötöttség azt jelenti, hogy a munkáltatónak minden esetben vizsgálnia kell, hogy az elérni kívánt cél megvalósítható-e más ellenőrzési módszer vagy technológiai eszköz alkalmazásával. A munkahelyi ellenőrzés során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak a munkavállaló emberi méltóságának és személyiségi jogainak megsértésével.
Az alkohol befolyásoltság ellenőrzésekor jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben a felek – munkáltató és munkavállaló – rögzítik az alábbiakat:
- Ellenőrzés helyét, idejét, jogcímét;
- az ellenőrzést végző és az ellenőrzött személy személyi adatait;
- a mért légalkoholszintet;
- a szondáztatást fegyelmi felelősség mellett megtagadó személy indokát, illetve azt, hogy miért tagadta meg;
- szondáztatást végző személy véleményét a szondáztatás minőségéről;
- szondázással kapcsolatos esetleges egyéb körülményeket, előzményeket és teendő vagy tett intézkedéseket is;
- tanúk megnevezését, személyes adatait;
- a felek és a tanúk aláírásait.
Amennyiben a közfoglalkoztatottat, pozitív szondaeredmény ellenére nem ismeri el az alkoholos állapotot, vérvételi eljárásra kötelezhető. Ha megtagadja a vérvételt, úgy kell tekinteni, mintha alkoholt fogyasztott volna.
Az ellenőrzést követően, amennyiben annak megállapítása alapján munkáltatói intézkedés – a dolgozó munkából történő kizárása – válik szükségessé, a kizárás időpontját rögzíteni kell a munkaidő nyilvántartásban, összhangban a vonatkozó jegyzőkönyvben leírtakkal.
