Válasz

Hat órát meghaladó napi munkaidő esetén a közfoglalkoztatottnak ugyanúgy jár a napi húsz perc munkaközi szünet, mint a munkavállalóknak. Hasonlóképpen, a közfoglalkoztatottat is megilleti napi munkájának befejezése és a következő napi munkakezdés közötti legalább tizenegy óra egybefüggő napi pihenőidő.


A közfoglalkoztatási programok megvalósítása során a munkaközi szünet beleszámít-e a munkaidőbe?

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. (Mt.) alapján nem minősül munkaidőnek többek között a munkaközi szünet, ha a munkavállaló nem készenléti jellegű munkakörben dolgozik. A közfoglalkoztatási jogviszony esetén az Mt. készenlétre vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók. Az Mt. munkaközi szünetre vonatkozó szabályainak alkalmazását a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény (Kftv.) nem zárja ki, így azokat a közfoglalkoztatási jogviszonyban is alkalmazni kell. A munkaközi szünetre vonatkozó szabályoktól a felek megállapodása vagy kollektív szerződés eltérhet azzal a megkötéssel, hogy kollektív szerződés csak a munkavállaló javára teheti ezt meg. Értelemszerűen a felek megállapodása is csak egy irányba, a munkavállaló javára térhet el a főszabálytól, azaz attól, hogy munkaközi szünet nem minősül munkaidőnek. Így a közfoglalkoztató – a főszabálytól eltérően - előírhatja a munkaközi szünet munkaidőben történő kiadását is a közfoglalkoztatott részére.

Külön említést érdemel a köztulajdonban álló munkáltató, amely a főszabálytól nem térhet el, azaz a munkaközi szünetet nem teheti a munkaidő részévé. Mivel a Kftv. ezen rendelkezés alkalmazását nem zárja ki, így azt a köztulajdonban álló munkáltató, mint a Kftv. vonatkozó előírásai szerinti közfoglalkoztató (pl. MÁV Zrt.) esetében is alkalmazni kell.

Vissza a GYIK-hez