Átadták az idei Start Plusz díjakat

A Belügyminisztérium az idei évben is elismerésben részesítette a közfoglalkoztatási programok végrehajtásában kiemelkedő szerepet betöltő közfoglalkoztatókat. Ennek megfelelően 70 települési önkormányzat, két országos közfoglalkoztató és egy hosszabb idejű közfoglalkoztatási programot megvalósító civil szervezet kapott Start Plusz díjat a sikeres és példaértékű közfoglalkoztatási programjaik megvalósításáért. Az elismeréseket Pogácsás Tibor önkormányzati államtitkár adta át.

A legkiválóbb közfoglalkoztatók 2012-óta részesülnek Start Plusz díjazásban, valamint az ehhez kapcsolódó támogatásban. Az idei díjazottak 10 millió Ft-ot kaptak a Belügyminisztériumtól, amit meglévő programjaik továbbfejlesztésére, tevékenységükhöz kapcsolódó eszközök, alapanyagok beszerzésére, illetve a közfoglalkoztatási programok működését segítő szolgáltatások finanszírozására fordíthatják. 

Az ünnepséget Pogácsás Tibor önkormányzati államtitkár nyitotta meg, aki beszédében elmondta, hogy a 2010 óta sikeresen működő közfoglalkoztatás rendszere a munkaerőpiac változó igényei függvényében folyamatosan alakult és alakul napjainkban is. - A Kormány új alapokra helyezett foglalkoztatás-politikája, a munkaalapú társadalom kialakítása, óriási szemléletváltást hozott, illetve tett szükségessé a nemzetgazdaság és az egyén szintjén egyaránt. Hozzátette: - Önök megmutatták, hogy a közfoglalkoztatás keretein belül mennyi hasznos tevékenységet lehet folytatni a településük, közösségük javára, miközben sok család, illetve egyén számára biztosítanak tisztes megélhetést, ezáltal kiszámítható mindennapokat.  

Felhívta a figyelmet arra, hogy az elkövetkezendő időszak kulcskérdése, hogy a közfoglalkoztatásban is megjelent munkaerőhiány, valamint a halmozott hátrányokkal küzdő álláskeresői réteg mellett, milyen módon tarthatóak fenn az eddig elért eredmények. - Ennek érdekében a Belügyminisztérium további kiegészítő támogatásban részesítette azon üzemeket, termelő egységeket, melyek piaci szerepvállalása biztosíthatónak látszik a jövőben. Kiemelte, hogy változatlanul első helyen szerepel a nyílt munkaerőpiacon elhelyezhető álláskeresők közfoglalkoztatásból kilépésének ösztönzése, ugyanakkor továbbra is biztosított a közfoglalkoztatás lehetősége mindazok számára, akik a nyílt munkaerőpiacon nem tudtak elhelyezkedni, függetlenül a közfoglalkoztatásban eltöltött eddigi időtartamtól.

Dr. Hoffmann Imre közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkár köszöntőjében elmondta: - Ma már szinte nincs az országban olyan település, ahol valamilyen módon, valamilyen tevékenységgel ne lenne jelen a közfoglalkoztatás. 

A támogatás elbírálásával kapcsolatban úgy tájékoztatott, hogy fontos szempont volt, hogy a település közfoglalkoztatási programjai összhangban vannak-e a közfoglalkoztatás céljaival, a támogatott tevékenységek illeszkednek-e a település adottságaihoz, és segítik-e távlati céljaik megvalósítását. Lényeges feltétel volt továbbá, hogy a település önfenntartása érdekében átgondolt, komplex tevékenységeket valósítsanak meg. Jelezte: - Amikor a Kormány 2010-ben döntött a munka alapú társdalom megteremtése, és az ehhez fontos eszközként hozzárendelt új közfoglalkoztatási rendszer mellett, óriási vállalást tett. Az eddig elért eredmények azonban egyértelműen bebizonyították a teljes szemléletmód-váltás szükségességét és sikerességét. A hazai foglalkoztatási mutatók ugyanis egyre jobb eredményeket jeleznek. Emlékeztetett, hogy a közfoglalkoztatás kezdettől fogva egy átmeneti foglalkoztatási formaként működik, hiszen hosszabb távú cél, hogy minél többen találjanak a nyílt munkaerőpiacon maguknak állást, megélhetést. Hogy ez a cél minél maradéktalanabbul teljesüljön, a Kormány több eszközzel is segíti az állás nélkülieket, közfoglalkoztatottakat, például a képzési, szakképzési rendszerek átalakításával, a fiatalok munkavállalásának elősegítésével, vagy épp munkáltatói járulék-kedvezményekkel.

A hazai foglalkoztatáspolitika új kihívással kellett szembenézzen, amikor a versenyszférában a munkanélküliséggel párhuzamosan  megjelent a munkaerőhiány, amely probléma ma már a közfoglalkoztatás keretein belül is megfigyelhető. - fogalmazott. - Ez a helyzet természetesen komplex stratégiai változtatásokat tett szükségszerűvé. A Kormány az ország versenyképességének javítása érdekében egy átfogó, az életünk szinte minden lényeges területére vonatkozó reform-intézkedési csomagot dolgozott ki, melynek egyik fontos eleme a foglalkoztatási helyzet további javítása. Ezzel kapcsolatban jelezte, hogy nemrég olyan irányba indulhatott meg a kormányzati foglalkoztatáspolitika, amelynek egyik fontos lépése a közfoglalkoztatottak számának fokozatos csökkentése 2020-ig, melynek kiemelkedő eredménye, hogy egyre több közfoglalkoztatott válik (ismét) aktív és értékes taggá a nyílt munkaerőpiacon.