Az azonos című, a Magyar Nemzeti Bankban folyó közgazdasági kutatás keretében 2020. novemberében megjelent tanulmány szerzője, Szabó Lajos Tamás az MNB kutatója. Tanulmányában a Magyar Államkincstár korábbi időszaki adatai alapján vizsgálta meg, hogy a közfoglalkoztatás miben és miképpen segítheti a válság munkaerőpiaci hatásainak tompítását.
A tanulmány egy hosszabb időszak tételes adataira támaszkodva vizsgálja a közfoglalkoztatásban érintettek munkaerő-piaci mozgásait, aktivitásuk változásait. Jelentősége, hogy az egyes évekre vonatkozó részvételi létszámokon túl betekintést nyújt az érintettek közfoglalkoztatást megelőző és azt követő munkaerő-piaci aktivitásában megragadható életútjába. Ezzel túlmutat a közfoglalkoztatást követő rövidebb (180 napos) időszak eredményeire fókuszáló hatásvizsgálatok értelmezési tartományán.
Az érintettek száma és ezzel a feltárt kérdéskör jelentősége számottevő. A tanulmány hangsúlyozza, hogy 2011 és 2017 között összesen 641 ezer fő vett részt a közfoglalkoztatásban, ami az összes foglalkoztatott mintegy 15 százalékát teszi ki. A hosszú időtartamú munkapiaci státusz-változásai, a tipikus életutak feltárása alapvetően hozzájárul ahhoz, hogy a válságot követően megfelelő ismeretekkel, eszközökkel rendelkezzünk a foglakoztatás növelésének előmozdításához.
A szerző az elemzett időszak közepén, 2014-ben közfoglalkoztatásban állók életútjait feltárva mutatja be, hogy a résztvevők többsége korábban nem volt jelen a munkaerőpiacon, hosszabb időtartamot vizsgálva viszont mintegy 30 százalékuknak sikerült elhelyezkednie.
A szerző megállapítása szerint a közmunkaprogram sikeres volt és a pozitív hatások miatt a koronavírus járvány negatív munkapiaci következményeinek kezelésében is fontos szerepe lehet, az állástalanná vált, képzettség nélküli személyek számára áthidaló megoldást képes nyújtani a gazdasági visszaállás időszakában.
Szerkesztett formában megjelent a napi.hu oldalon 2020. november 5-én.
