A dió- és gesztenyetermesztés a közfoglalkoztatás részeként hosszú távú, akár nemzedékeken átívelő értékteremtő munkát biztosíthat az önkormányzatok részére. A héjas gyümölcsfélék termesztése jelentős növekedést mutat az utóbbi években, köszönhetően a termőhelyi és gazdasági adottságoknak, valamint a piaci igények alakulásának. A jelentős értéket képviselő fajok közfoglalkoztatás keretében történő telepítéséhez segítséget nyújt a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. A hiányos termőhelyi kataszteri adatbázis miatt, illetve helyi termesztés megalapozása érdekében célszerű a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (NÉBIH) fordulni szaktanácsadásért.
Dió
A Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. érdi telephelyének tapasztalati alapján körülbelül évi 12-15.000 darab dió állítható elő. A dió a telepítést követően nem igényel különösebb anyagi ráfordítást, és a termőre fordulással a nagy értékű gyümölcs különösebb szakértelem nélkül begyűjthető és hasznosítható. Magyarország dél-balatoni dombvidéke és más dunántúli dombságok, a szőlőtermesztés és gyümölcstermesztés ökológiai szempontjait vizsgálva igen jónak mondhatók. A dió és mandula környezeti fényigénye a legmagasabb, tehát sorfa termesztéssel vagy kisebb területek egy-két soros telepítésével, extenzív, hagyományos körülmények között jól termeszthetők. Amennyiben ezekből a fajokból tömbösen, több hektáron eltelepített üzemi ültetvényeket hozunk létre, ezen ültetvények igényei ugrásszerűen megnőnek, mind növényvédelmi szempontból, mind az ápolási és egyéb nagyüzemi körülményeket figyelembe véve. Ezért ez a két faj az út menti fasorok és kisebb egy-két, maximum három soros beültetésekre javasolható, mint ahogyan ez a régmúltban is történt Magyarországon (az utak mellett és szórvány gyümölcsösként találjuk ma is). A Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. kutatóintézetében mindkét fajból nemesített fajtasor áll rendelkezésre, valamint jelentős faiskolai előállító bázis, amelyben létre tudják hozni a szükséges szaporító anyagokat, a telepítésre kész oltványokat. A fajták kiválasztásánál figyelembe kell venni a fajták növekedési erélyét, a természetesen kialakított koronaformát és a betegségekkel szembeni ellenálló képességet vagy érzékenységet.
Gesztenye
A szelídgesztenye őshonos növényünk, szerepe az elmúlt évszázadokban jelentősebb volt erdő- és mezőgazdasági szempontból egyaránt. A piaci igényeket kielégíteni igyekvő – 1970-es évek elején elindított – kedvező telepítési tendenciát a kéregrák betegség terjedése törte meg. A gesztenyetermesztéshez kedvező ökológiai adottságú területekkel rendelkezünk. Kiváló fajtáink vannak hazai tájszelekcióból. A telepítés megfelelő termőhelyen, megfelelő termesztéstechnológiával rövidebb termőrefordulási időt (öt éves oltvány már 3-8 kilogramm kiváló minőségű termést produkál), megfelelő termésmennyiséget és minőséget eredményez. Kiemelt jelentőségű, jövedelmező érték lehet azokon a területeken, ahol a gesztenye „jól érzi magát”, viszont a szántóföldi és egyéb mezőgazdasági művelés a táji adottságok (gyenge termőképességű talaj, domborzat stb.) miatt gazdaságtalan, környezetterhelő. A piaci igények korlátlanok a jó minőségű gesztenye iránt. Jellemző a magas piaci ár és a fokozott igény, amely értékesítési biztonságot ad. Sokoldalú felhasználása (lisztként, elő- és főételekhez, italok, desszertek alapanyagaként), magas vitamin- és ásványianyag-tartalma az egészséges táplálkozásban is növeli jelentőségét. Gluténmentes lisztként lisztérzékenyek is fogyaszthatják. A különleges gesztenyeméz az emberek számára értékes, a virágpora a méhekre nézve is kedvező hatású. A gesztenye azon gyümölcstermő fajaink közé tartozik, amelyeknél az ökológiai szemléletű termesztési módok könnyebben megvalósíthatók. Jól illeszkedik a napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kapó természettel harmonikus, környezetkímélő gazdálkodást igénylő elvárásokhoz. Az Európai Unió vidékfejlesztési stratégiájában jelentős szerepet kapnak a „többfunkciós” növények, amelyek több szempontból is fontosak lehetnek. Természetvédelmi szempontok mellett idegenforgalmi szerepe is fontos lehet kultúrtörténeti, tájesztétikai értékei alapján. A mezőgazdasági mellett erdő- és vadgazdálkodási szempontból is jelentőséggel bír. Az EU-ban a szelídgesztenye termesztését nem szabályozzák termelési kvóták, sem egyéb előírások. A héjasok világkereskedelmét figyelembe véve az EU nettó importőrnek számít, a világexport több mint 50 százaléka ide irányul. Sőt ez a tendencia egyre erősödik, ami vonatkozik a friss szelídgesztenyére és a feldolgozott, gesztenyéből készült számtalan féle termékre is. A különböző tájegységekhez alkalmazkodó, tradicionális ökológiai tudáson alapuló gazdálkodás, fajtáink megléte a kidolgozott termesztéstechnológiák alkalmazásával párosulva, lehetőséget teremtenek gesztenyetermő vidékeink helyreállítására, bővítésére. A természettel harmonikus, ősi tudás által stabil alapokon álló, különböző gazdasági ágazatokra is építő többfunkciós gesztenyések kiváló alternatívát, követendő példát, értéket teremthetnek gazdaságunkban.
Telepítés
A telepítési engedély kiadásának feltétele, hogy a terület szerepeljen a gyümölcstermőhelyi kataszterben. A NÉBIH nem rendelkezik olyan teljes termőhelyi kataszteri adatbázissal, amely alapján azonnal beazonosítható lenne a részükre megadott valamennyi tervezett telepítési lista vagy települési lista. Új területek esetén jórészt csak egyedi értékeléssel lehet eldönteni, hogy alkalmas-e a fenti fajok telepítésre. A termőhelyi kataszteri eljárás során a NÉBIH a NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézetét kéri fel a terület ökológiai alkalmasságáról szakvélemény készítésére, aminek költsége az eljárást kezdeményezőt terheli. A NAIK-nak 60 nap áll rendelkezésre a szakvélemény elkészítésére. A NÉBIH a NAIK szakvéleménye alapján jegyzi be a területet a termőhelyi kataszterbe. Ha a gazdálkodó a termőhelyi kataszteri eljárást és a telepítés-engedélyezési eljárást egyszerre kezdeményezi, a telepítési eljárást a terület gyümölcstermőhelyi kataszterbe sorolásáig fel kell függeszteni.
Amennyiben egy önkormányzat közfoglalkoztatás keretében vállalkozik ezen növényfajták telepítésére, a NÉBIH szaktanácsadási hálózatától kérhet segítséget termőhelyi kataszteri eljárás során.
Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft.
1225 Budapest, Nagytétényi út 306.
Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
Cím: 1024 Budapest, Keleti Károly u. 24.
E-mail: RRDilXXdzKBpeMLdtV7MZmdkzFdWd5ZmVsc3pvbGdhbGF0QG5lYmloLmdvdi5odQ==
Tel.: 06-1/336-9000
