Ezen az oldalon megismerkedhet a közfoglalkoztatással összefüggő legfontosabb fogalmakkal.
A közfoglalkoztatás elsősorban azokat juttatja munkajövedelemhez, akik szociális ellátásban, azon belül foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülnek. Ezeknek a személyeknek hosszabb ideje nincs lehetőségük egyéb munkaviszony létesítésére munkalehetőség hiánya, esetleg alacsony iskolai végzettségük miatt, vagy azért, mert már kiestek a munkagyakorlatból. A közfoglalkoztatás keretében végzett munka olyan tevékenységekre irányul, amely javítja többek között a települések szociális, egészség megőrzési, nevelési, kulturális, közrend, közlekedésének helyzetét, közösségi tereinek használhatóságát, illetve a települések gazdasági, foglalkoztatási helyzetét. A közfoglalkoztatás társadalombiztosítási ellátást, nyugdíjra és álláskeresési ellátásra való jogosultságot biztosít, valamint segíti az elsődleges munkaerőpiacra történő be-, illetve visszajutást. A közfoglalkoztatás nem azonos a közérdekű munkával*.
Közfoglalkoztatott az lehet, aki
• munkaviszonyt létesíthet és 16. életévét betöltötte, valamint
• megfelel az alábbi feltételek valamelyikének:
o a járási hivatalban regisztrált álláskereső – foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő, illetve álláskeresési vagy szociális ellátásra nem jogosult álláskereső, ideértve azt az álláskeresőt is, akinek álláskeresőként való nyilvántartása a közfoglalkoztatási jogviszonya miatt szünetel − vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény szerinti rehabilitációs ellátásban részesülő személy
o a menekültügyi őrizetben lévő személy kivételével kérelmének jogerős elbírálásáig az, aki menekültként, oltalmazottként, vagy menedékesként történő elismerés iránti kérelmet nyújtott be,
o olyan harmadik országbeli állampolgár, akinek az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 62. § (1) bekezdés a), c), d), f) pontok alapján kijelölt helyen való tartózkodását rendelte el.
A közfoglalkoztatási jogviszony közfoglalkoztató és közfoglalkoztatott által kötött közfoglalkoztatási szerződéssel létrejövő, határozott idejű foglalkoztatásra irányuló jogviszony, melyre bizonyos tekintetben a munkaviszonytól eltérő szabályok vonatkoznak.
A szolgáltatások olyan egyéni vagy csoportos tanácsadási formák, amelyek az ügyfeleknek szóló, személyre szabott problémakezelést jelentik. Alapelve, hogy a munkaerő-piaci szolgáltatásokat az álláskeresők, közfoglalkoztatottak, a munkaadók és munkavállalók ingyenesen vehetik igénybe.
Személyes segítő
Átfogó feladata, hogy a támogatott célcsoport tagja kapjon személyre szabott, speciális, összetett és eredményes segítséget a tartós elhelyezkedést gátló foglalkoztatási, illetve (szükség szerint) szociális, mentális akadályainak lebontásához. Ez által képes legyen megtartani közfoglalkoztatási munkahelyét, önmaga is aktív álláskeresővé váljon, továbbá belátható időn belül találjon munkahelyet a munkaerő-piacon és tartósan illeszkedjenek be.
A mentori segítségnyújtás elsősorban azon személyek részére javasolt, akiknek szociális, életvezetési, illetve egyéb problémái miatt a képzési program eredményes befejezése mentori tevékenység nélkül nem valósulna meg, fennáll a lemorzsolódás veszélye.
A közfoglalkoztatási jogviszonyban a közfoglalkoztatottat megillető munkabér összege, amely egyúttal a bérpótlék számítási alapját is képezi, illetve ennek összege jár a közfoglalkoztatott szabadságának tartamára is. Mértékét a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról szóló 170/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet állapítja meg.
A közfoglalkoztató és a közfoglalkoztatott közötti foglalkoztatási jogviszony létesítésére irányuló szerződés, a közfoglalkoztatási jogviszony kötelező kelléke, amelyet írásba kell foglalni és amely tartalmazza a közfoglalkoztatási bér (közfoglalkoztatási garantált bér) összegét és a közfoglalkoztatott munkakörének megnevezését, továbbá a rendkívüli munkavégzés lehetőségét. A közfoglalkoztatási jogviszony a közfoglalkoztatási szerződéssel jön létre.
A közérdekű munka a szabálysértést elkövetők büntetéséhez kapcsolódik. Közérdekű munkára kell jelentkeznie annak a személynek, akinek a szabálysértési hatóság, vagy a bíróság meghallgatás, vagy tárgyalás során közérdekű munka büntetést szabott ki, továbbá a közigazgatási bírságát a hatóság határozatban közérdekű munkára változtatta át. Önként lehet vállalni abban az esetben a közérdekű munkát, ha a szabálysértési hatóság vagy bíróság által kiszabott pénzbüntetés, illetve helyszíni bírság megfizetése helyett az elkövető a közérdekű munkát választja. A közérdekű munka végrehajtásának szigorú szabályai vannak, amelyhez szorosan kapcsolódik a határidők betartása. A közérdekű munka nem biztosít munkajövedelmet, nem jogosít társadalombiztosítási ellátásra és álláskeresési ellátásra való jogosultságot.