Az elmúlt időszakban a közfoglalkoztatás rendszerét érintő legfontosabb jogszabály-módosítások

2015. szeptember 1-jétől hatályos módosítás

A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet módosítása

A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet módosítása értelmében a közfoglalkoztatásban eltöltött idő beszámít az ún. „megelőző együttműködés” időtartamába. A szociális törvény alapján ugyanis az aktív korúak ellátására való jogosultsághoz szükséges, hogy az ellátást igénylő a kérelem benyújtását megelőzően – többek között – az állami foglalkoztatási szervvel jogszabályban meghatározott ideig együttműködjön [a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (szociális törvény) 33. § (1) bekezdés f) és g) pontjai)]. 

2015. december 30. napjától hatályos módosítás

A közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) módosítása.

Az országos programok, illetve a mintaprogramok tekintetében új eljárási szabályok léptek hatályba: a miniszteri döntés egy kvázi „előzetes eljárás” keretében születik meg, amelynek alapja nem a kérelem, hanem egy ún. „előzetes tervezet”.

Az eljárás menete:

  1. A közfoglalkoztatási támogatást igénylő előzetes tervezetet készít és benyújtja a hatósági szerződés megkötésére hatáskörrel rendelkező hatósághoz (járási hivatal, vagy kormányhivatal)
  2. A hatóság az előzetes tervezetet javaslatával együtt 21 napon belül továbbítja a belügyminiszternek.
  3. A belügyminiszter mérlegelési szempontok alapján, a jogszabály szerint illetékes miniszterek véleményének figyelembe vételével dönt.
  4. A támogatás iránti konkrét kérelmet a miniszteri döntést követő 8 napon belül lehet benyújtani a jogszabály szerint hatáskörrel bíró és illetékes hatósághoz.
  5. A kormányhivatal egységes szerződéses feltételrendszer alapján hatósági szerződést köt a támogatottal.

A mintaprogramokból és a ráépülő programokból származó bevételek felhasználására új lehetőségként a közfoglalkoztató vállalhatja azt is, hogy a közfoglalkoztatási mintaprogramjából, vagy a ráépülő közfoglalkoztatási programjából származó bevételeiből, az általa foglalkoztatott személyek meghatározott hányadának a támogatás lejártát követő - munkaviszony keretében történő - továbbfoglalkoztatását biztosítja.

2016. január 1-jétől hatályos: 

A közfoglalkoztatottak elhelyezkedési juttatásáról szóló 328/2015. (XI. 10.) Korm. rendelet

A Kormány annak érdekében, hogy segítse a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek elhelyezkedését, és megteremtse az egyén oldaláról az érdekeltséget a közfoglalkoztatásból a versenyszférába való átlépésre, a közfoglalkoztatás rendszerében bevezette az ún. elhelyezkedési juttatás intézményét. Az új jogszabály alapján elhelyezkedési juttatás illeti meg kérelmére azt,

  • akinek a legalább egy hónapja fennálló közfoglalkoztatási jogviszonya a kérelem benyújtását megelőző 30 napon belül azért szűnt meg, mert a Polgári Törvénykönyv szerinti gazdasági társasággal, vagy az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény hatálya alá tartozó munkaadónál, vízi társulatnál, valamint erdőgazdálkodónál a fővárosi és megyei kormányhivatal állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalának (a továbbiakban: járási hivatal) közvetítésével vagy anélkül, határozatlan idejű vagy legalább egy évre szóló határozott idejű munkaviszonyt létesített, és
  • aki a kérelem benyújtását megelőző két éven belül – ideértve az előző pontban meghatározott közfoglalkoztatási jogviszony időtartamát is – legalább 180 napig közfoglalkoztatási jogviszonyban állt.

Az elhelyezkedési juttatás további feltétele, hogy a jogszabályi feltételek szerint létesített munkaviszonyban a munkaidő a napi hat, megváltozott munkaképességű személy esetében a napi négy órát elérje, és a munkaviszony legalább olyan időtartamig folyamatosan fennálljon, ameddig a közfoglalkoztatási jogviszony fennállt volna.

Nem illeti meg az elhelyezkedési juttatás azt, akinek esetében a munkavégzés helye a foglalkoztató azon a telephelyén van, ahol közfoglalkoztatottként a munkáját végezte.

Az elhelyezkedési juttatás összege megegyezik a foglalkoztatást helyettesítő támogatásnak, a közfoglalkoztatási jogviszony megszűnését követő naptól addig az időpontig tartó időtartamra számított összegével, ameddig a közfoglalkoztatási jogviszony fennállt volna.