A közfoglalkoztatás – működése óta – több tekintetben bizonyította jelentőségét és hasznosságát, hiszen szociálpolitikai funkciói mellett településfejlesztési eszközként is működik. A közfoglalkoztatás beépült a kisebb helyi közösségek életébe, így a foglalkoztatottság javításán túl egyebek mellett a bűnesetek számának alakításában is szerepet játszik.
A közfoglalkoztatás lehetőséget biztosít a település fenntartáshoz, üzemeltetéséhez, valamint a fejlesztési és tisztasági munkálatok elvégzéshez. A közfoglalkoztatási programokban folytatott tevékenységek egymásra épülnek, illetve esélyt kínálnak egy-egy helyi új ötlet megvalósításához is. Ez a közösségfejlesztő hatás elsősorban a kisebb települések esetében érzéklehető.
A közfoglalkoztatottak rendszeres, a passzív segélyezésnél magasabb jövedelmet kapnak, amelyből a létszükségleti kiadások stabilabban fedezhetők. A mezőgazdasági programokban termelt terményekből a rászorultak részére szociális alapon biztosított felesleg szintén stabilizálja a megélhetést. Mindent egybevetve, a közfoglalkoztatás jobbítólag hat a településen élők foglalkoztatottságára, s ez által az életszínvonalra, ami egyebek mellett megmutatkozik a bűnesetek számának alakulásában is. Ez utóbbira szocio-demográfiai tényezők is hatással vannak, mint például a települések lakónépességének nem, életkor és iskolai végzettség szerinti megoszlása. Tapasztalatok alapján a közfoglalkoztatási programok és az abban biztosított állandó munka és jövedelemszerzés hatására érzékelhetően javult a közbiztonság.
