Cél, hogy a közfoglalkoztatásból kikerülő, munkatapasztalattal rendelkezők számára a szociális szövetkezetek a foglalkoztatás következő lépcsőfokai lehessenek a nyílt munkaerőpiac felé, illetve a közfoglalkoztatottak önfoglalkoztatóvá, szövetkezeti taggá vagy szövetkezeti alkalmazottakká válva kiléphessenek az elsődleges munkaerőpiacra.
További cél, hogy a szociális szövetkezetek
- a helyi adottságokra és az önszerveződés erejére építve hosszú távon működőképesek legyenek, így biztosítva a továbblépést – az elsődleges munkaerőpiacon történő elhelyezkedést – a közfoglalkoztatási programokban foglalkoztatottak számára,
- vállalkozásként olyan valódi piaci szereplők legyenek, amelyek az értékteremtő startmunka mintaprogram bázisán jönnek létre, valamint a közfoglalkoztató önkormányzatok részére a programban biztosított vagyonelemeket haszonkölcsön szerződés alapján átvegyék, hasznosítsák.
A Belügyminisztérium keretében a közfoglalkoztatás alapjain szerveződő szociális szövetkezeteket elsősorban a kistérségi startmunka mintaprogramok értékteremtő, termelő tevékenységet folytató programelemeire építve alapították meg. Ezek a szociális szövetkezetek a munkahelyteremtés forrásai olyan területeken ahol a hagyományos „befektetői” vállalkozói struktúrák nem minden esetben életképesek.
A közfoglalkoztatás alapjain szerveződő szociális szövetkezetek alapítása és indítása az alábbi hatályos jogszabályok alapján történik:
- a 2014. március 15-étől hatályos Új Ptk. 3:325-3:367. §-ai és az Új Ptk. 3.1-3:48. §-ai;
- a 2006. évi X. törvény a szövetkezetekről; továbbá
- a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 4/A. §-a rendelkezik a közfoglalkoztatásból szociális szövetkezetet alapítani szándékozók lehetőségeiről.
A szociális szövetkezet olyan speciális gazdálkodó szervezet, vállalkozás amely
- ötvözi a gazdasági társaságok és társadalmi szervezetek előnyeit, mert a hátrányos helyzetű embereknek biztosít munkalehetőséget, és olyan szükségletek kielégítésére törekszik, melyet a piacgazdaság nem tud felvállalni.
- elsődleges feladatai közé tartozik a profitszerzés, a munkahelyteremtés, emellett azonban a tagok és bizonyos esetekben hozzátartozóik szociális és kulturális igényei kielégítésére is törekszik az úgynevezett közösségi alapjából;
- tagjai egyenlő joggal az egy tag – egy szavazat elvének megfelelően – részt vesznek a szövetkezet működését meghatározó döntésekben, a végrehajtás ellenőrzésében, vezetői megválasztásában;
- legalább 3 alapító tag alapíthat, a vagyoni hozzájárulás megfizetésének vállalásával;
- a nevében viselnie kell a fő tevékenységére utaló megjelölést, valamint a „szociális szövetkezet” megnevezést;
- a természetes személy tagjain kívül legalább egy önkormányzat vagy nemzetiségi önkormányzat, illetve ezek jogi személyiségű társulása, vagy jogszabályban meghatározott karitatív tevékenységet ellátó közhasznú jogállású szervezet tagjának kell lennie;
- nem természetes személy tagjainak száma nem haladhatja meg a taglétszám harmadát, az egyes tagok vagyoni hozzájárulása nem haladhatja meg a tőke 35%-át, a nem természetes tagok vagyoni hozzájárulásának összege pedig nem haladhatja meg a tőke 1/2-ét.
A szociális szövetkezet, mint új erőforrás egyszerre alkalmas a munka alapú gazdaság fejlesztésére, az elszegényedés megállítására, az értékteremtő, önellátásra és öngondoskodásra szocializáló munkavégzésre széles társadalmi rétegek, így a jelenlegi közfoglalkoztatási programban részt vevők számára is. A szövetkezetek biztosítják a hátrányos helyzetű csoportok közösségbe történő integrációjának lehetőségét, a leszakadt térségek fejlesztését és nem utolsósorban az erős helyi közösségek megteremtésével a vidéki népesség elvándorlási arányának mérséklését, a demográfiai mutatók kedvező alakulását.
A Belügyminisztérium Közfoglalkoztatási és Vízügyi Helyettes Államtitkárságán dolgozó munkatársak elsődleges feladata a közfoglalkoztatás – jellemzően az értékteremtő kistérségi startmunka mintaprogramok – alapjain szerveződő szociális szövetkezetek megalakulásának elősegítése, működésükhöz és hosszú távú fenntarthatóságukhoz szükséges feltételrendszer és jogszabályi környezet kialakításának elősegítése az érintett szaktárcák, szervek, szervezetek tevékenységének koordinációjával. A megalapított szociális szövetkezetek esetében a Szociális Szövetkezeti Koordinációs Osztály munkatársai folyamatos szakmai támogatást nyújtanak a szövetkezetek vezetőinek.