Az éghajlatváltozás és levegőszennyezés problémájának kezelése, a fenntartható fejlődés alapjainak megteremtése érdekében az Európai Unió célul tűzte ki, hogy 2020-ra energiaszükségletének 20%-át megújuló forrásokból fedezze, és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását legalább 20%-kal csökkentse.
A szél-, a nap-, a víz-, a geotermikus és a biomassza-energia nagyobb arányú felhasználása csökkenti az energiaimport-függőséget, és ösztönzőleg hathat az innovációra és a foglalkoztatásra.
Az uniós célok eléréséhez a tagállamoknak nemzeti cselekvési terveket kellett kidolgozniuk. Magyarország a 2010 decemberében benyújtott Megújuló Energiahasznosítási Cselekvési Terv alapján a megújuló energiaforrásból előállított energia részarányát 2020-ra 14,65%-ra kívánja növelni.
Hazánk agroökológiai adottságai kiváló lehetőséget nyújtanak az energetikai célú biomassza termeléséhez, valamint a mező- és erdőgazdasági melléktermékek és egyéb szilárd hulladékok – szántóföldi melléktermékek, gyümölcsösökben és szőlőkben képződő nyesedékek is - nagy mennyiségben állnak rendelkezésre. A kistérségi startmunka mintaprogramok különböző programelemeiben – mezőgazdasági, belvíz-elvezetési, mezőgazdasági földút-karbantartási – végzett munkák során pontosan ezek a „tüzelőanyagok” jelentkeznek melléktermékként. Ez szolgált a bio- és megújuló energiafelhasználási program ötletének alapjául.
A közfoglalkoztatók a program keretében energianövényeket telepítettek, közösségi létesítmények, például hivatali épületek, iskolák és óvodák gázüzemű fűtési rendszerét alakították át biomassza tüzelésű kazánok segítségével.
Összefoglaló a kazánprogramokról