A Belügyi Tudományos Tanács Közfoglalkoztatási Munkacsoportja és a Belügyminisztérium Közfoglalkoztatási Statisztikai, Elemzési és Monitoring Főosztálya „A romák foglalkoztatása” címmel műhelybeszélgetést szervezett 2017. június 21-én a Belügyminisztériumban. A rendezvényen részt vett Durst Judit, az University College London kutatója, Kovács Gábor, a Máltai Szeretetszolgálat foglalkoztatási programjainak vezetője, valamint Bogdán László, a Baranya megyei 411 fős Cserdi polgármestere is.
Durst Judit antropológus résztvevő megfigyelésen alapuló kutatásokat folytat a mélyszegénységben élők körében. Elmondása szerint az általa kutatott csoportok megélhetési stratégiája és munkaerő-piaci magatartása alkalmazkodik az élethelyzetükhöz, és a lehetőségeikhez. Néhány kivételtől eltekintve, a mélyszegénységben élők aktívan adaptálódtak az őket körülvevő társadalmi, gazdasági, globális körülményekhez, illetve innovatívan reagáltak a számukra is elérhető lehetőségek megnyílására. „Még a hosszabb ideje szegénységben élő családok, egyének zöme is aktív szereplőjévé válhat a munkaerőpiacnak, ha hirtelen jön egy lehetőség.” Kétségtelen ugyanakkor, hogy az alacsony (maximum 8 osztályos) iskolai végzettség, a rossz tömegközlekedési viszonyok és a romákat érő munkaerő-piaci diszkrimináció mellett az eladósodottság az egyik legfőbb akadálya a formális munkaerőpiacon való elhelyezkedésnek, hiszen az adósságtörlesztésre menő levonások után megmaradó jövedelem nagysága nem elég nagy ahhoz, hogy az elhelyezkedéssel járó költségeket és veszteségeket ellentételezze.
Kovács Gábor szociológus szerint a szegregátumban élők problémái minden hasonló helyzetben lévő településen visszaköszönnek. A karitatív szervezet munkatársai a szegregátumok problémáira, – a telepes falvak mellett a hasonló problémákkal küszködő városi telepekre is gondolva, – a jelenléten alapuló lépésenkénti modellt dolgozták ki. Tarnabodi, Gyulaji, Kecskeméti és Pécsi helyszíneiken a helyi körülményekhez igazított programok csak azokban az esetekben irányultak direkt foglalkoztatásra, amikor úgy ítélték meg, hogy a helyi problémák megoldásában anélkül nem jutnának előre. A foglalkoztatással kapcsolatos nehézségeket ugyanakkor a szervezet igyekszik a karitatív, a családok jólétének növelését szem előtt tartó céljainak megfelelőn orvosolni. A szociális problémákat másképp kell megoldani, különben az átmeneti foglalkoztatás soha nem vezet majd ki a munkaerőpiacra, nem készíti fel a munkavállalót a piaci elvárások teljesítésére.
Kovács Gábor és Bogdán László polgármester egyetértettek abban, hogy az egyéni és közösségi felelősség viselése a munkapiaci helytállás megkerülhetetlen eleme. A faluvezető a településen élő egyének és a közösség egészének a sokoldalú fejlődését tartja szem előtt, a fejlesztés, vagy inkább nevelés a falu mindennapi életének része. „Az egyéneket meg kell erősíteni tudatukban, hogy ő is ember. Ha folyton leminősítenek valakit, úgy is fog viselkedni.” A továbblépés lehetőségeit – azon kívül, hogy a falu lakóinak munkapiaci elhelyezkedését segíti – az oktatásban és a kisvállalkozói szféra romákkal kapcsolatos attitűdjének megváltozásában látja. „Az a cél, hogy a kis és közepes vállalkozások vegyék észre, hogy a betanítható munka az könnyen betanítható, a szakmapolitika pedig vegye észre, hogy a szakmunkás képzés az nagyon fontos lenne a cigánytársadalomnak.” Véleménye szerint azt kéne elérni, hogy a cigányok „beépülhessenek a társadalom minden szegletébe, és jelen lehessenek a magyar közélet minden szintjén.”
Kapcsolódó cikk:
Helyi diagnózison alapuló tudásra, és szervezetettségre van szükség – interjú Kovács Gáborral, a Máltai Szeretetszolgálat foglalkoztatási programjainak vezetőjével