Válasz
A több éve hatályos közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról szóló 170/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet – a továbbiakban: Kormányrendelet – szerint a garantált közfoglalkoztatási bér és a munkavezetőt megillető közfoglalkoztatási garantált bér folyósítása legalább középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén lehetséges.
A bérezést nem kizárólag a közfoglalkoztatott végzettsége határozza meg, hanem a munkakör is, amire alkalmazni kívánják. Vagyis önmagában a középfokú végzettség és szakképesítés nem alapozza meg a garantált bért, ehhez mindenképpen szükséges még a szakképesítést igénylő munkakör megjelenése is az adott közfoglalkoztatási programban.
Összefoglalva tehát megállapítható, hogy a garantált bérbesorolások megállapításának együttes hármas feltétele, hogy
A Kormányrendelet 2020. szeptember 01-től hatályos kiegészítése szerint a közfoglalkoztatási garantált bér akkor is megilleti közfoglalkoztatásban résztvevőt, ha nem rendelkezik középfokú iskolai végzettséggel, viszont az állam által elismert szakképesítést a közfoglalkoztatási jogviszony fennállása alatt szerezte meg. További feltétele a folyósításnak az, hogy az elsődleges munkaerőpiacon – önhibáján kívül ne tudjon elhelyezkedni. A megemelt bér, azonban ez esetben is csak a közfoglalkoztatási jogviszony alatt egy alkalommal, de legfeljebb 6 hónapig folyósítható.
Középfokú iskolai végzettség
A középiskola és a készségfejlesztő iskola befejező évfolyamának sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány középfokú végzettséget tanúsít, tehát az érettségi megléte nem feltétel. Középfokú végzettségnek minősül továbbá, ha a tanuló a szakközépiskola, illetve a szakiskola szakképzési évfolyamait elvégezte és sikeres komplex szakmai vizsgát tett.
Szakképesítés
A szakmai végzettséget tekintve az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli OKJ-s képzés között nincs különbség, a bizonyítványok mindegyike feljogosít a nevezett munkakör betöltésére. A képzési szakirány megvalósulásakor mindkét esetben a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott, jogszabály által előírt szakmai tartalom megvalósítása szükséges, tehát az iskolarendszerben és az iskolarendszeren kívüli képzésben megszerzett OKJ-s bizonyítvány egyenértékű.
A felsőfokú végzettség önmagában nem alapozza meg a garantált közfoglalkoztatási bérbesorolást. A szakképzettségnek (akár közép-, akár felsőfokú) mindenképpen a szakképesítést igénylő munkakörnek megfelelő szakirányúnak kell lennie.