A 2011. január 1-jén bevezetett közfoglalkoztatás megújult rendszere jelentős eszköze a hazai foglalkoztatásnak, ezen keresztül előnyös a helyi önkormányzatok, illetve az önkormányzatok összefogásával megalakult társulások, és más közfoglalkoztatók számára is.
A közfoglalkoztatási programok és támogatások közül kiemelkedőek a hátrányos helyzetű kistérségek, települések mintaprogramjai, amelyek kiváló példák az önellátó, önfenntartó települések működtetésére. E programok a munkavállalás szempontjából hátrányos és leghátrányosabb helyzetű, általában alacsony iskolai végzettségű emberek számára olyan megoldást kínálnak, amely hosszú távon biztosítja megélhetésüket és segíti reintegrációjukat az elsődleges munkaerőpiacra.
A kistérségi programok speciális, egyre nagyobb népszerűségnek örvendő területei a képzéssel (Start mezőgazdasági képzések, illetve Betanított gyógynövénygyűjtő és -termesztő képzések) egybekötött mezőgazdasági programok. E programok sikerét, elterjedését jól mutatja, hogy míg 2012-ben 293 település képzéssel kombinált programjába 6418 főt vontak be, addig idén több mint négyszeresére (1304) nőtt az érintett települések száma, a bevont létszám pedig közel meghatszorozódott (37 930 fő).
A mezőgazdasági programokhoz a szakismeretek könnyebb elsajátítása érdekében szövegértési nehézségekkel küzdők által is használható tankönyvek készültek, s az elméleti oktatás a közfoglalkoztatás során szerzett munkatapasztalatra épült. A projekten belül három féle képzés indult:
• Háztáji állattartás 788 órában,
• Háztáji növénytermesztés és állattartás 1 570 órában,
• Háztáji növénytermesztés és tartósítás 1 179 órában.
A fenti mezőgazdasági képzéseket összesen 19 421 fő kezdte meg, s közel 91 százalékuk (17 619 fő) azt sikeresen be is fejezte.
A mezőgazdasági programok kiemelt célja, hogy az előállított termékek és termények egy körfolyamatba, termékpályába rendezhetőek legyenek; a helyben megtermelt takarmány biztosítsa az állatállomány tartását, az állati és növényi eredetű termékek feldolgozása a településen, a mikrorégióban történjen és a félkész- vagy késztermékeket elsősorban a helyi közétkeztetésben használják fel.
A közfoglalkoztatottak növénytermesztési, tartósítási és állattartási ismeretei eredményeként több település önellátóvá vált, nem egy esetben alapjául szolgáltak szociális szövetkezet létrejöttének, és egyre több helyen ismét tapasztalható a háztáji gazdálkodás elterjedése. A településeken jellemzően egymásra épülő, több éven átívelő komplex programok valósulnak meg, így jutva el a kezdeti szabadföldi termesztéstől, a fóliasátrakon és a melegházakon keresztül az állattartó telepek, élelmiszer feldolgozó üzemek (savanyító üzem, gyümölcsfeldolgozó, vágópont, malom stb.) működtetéséig, illetve az önellátáson túl a piaci megjelenésig. A közfoglalkoztatásban résztvevők így közvetett módon is élvezhetik a helyben megtermelt javak előnyét (például gyermekük helyi, egészséges alapanyagokból készült ételt fogyaszt az óvodai vagy iskolai menzán, az étkeztetéséhez nem kell hozzájárulást fizetni).
A mezőgazdasági képzések jelentőségét számos konkrét példa igazolja ma már. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Rozsályon az elsők között indult el a Start munkaprogram, és a nyolcszáz fős falu mintatelepülés lett. A rozsályi minta lényege, hogy egy település az alapvető élelmiszerigényét maga termeli, a fűtéshez szükséges hőt is maga állítja elő úgy, hogy közben a külvilágot kizárja és csak helyi vállalkozókat foglalkoztat.
Vannak olyan települések is, ahol a termékfelesleget ösztönző célzattal természetbeni, illetve szociális juttatásként szétosztják a közfoglalkoztatottak, rászorulók között. Békés megyében, Tarhoson példaértékű gazdaságot alakítottak ki a közfoglalkoztatási program keretében – sajtműhely, tartósító üzem, gazdasági udvar üzemel baromfikkal, kecskékkel, sertésekkel. Amennyiben a feltételek adottak, a megtermett felesleget szociális bolthálózat útján értékesítik. A további fejlesztésekkel jó úton haladnak a gasztronómiai turizmus irányába, így 10-15 főnek folyamatosan munkát ad a gazdasági tevékenység.
A Heves megyei Bodony a szomszédos falvakkal barterkereskedelmet folytat, amelynek keretében a helyben megtermelt takarmányokat cserélik húsra, egyéb élelmiszerre. Főleg takarmányburgonya termesztése folyik, de gombatermesztésre alkalmas pincéket is kialakítottak, ahol a téli időszakban is folyhat termelői munka.
A Veszprém megyei Ukkban az önkormányzat a kistérségi startmunka mintaprogram keretében a településen működő szociális szövetkezethez is csatlakozott. A szociális szövetkezet keretében a különböző eljárásokkal történő tartósítás (aszalás, lekvár-, zöldség- és gyümölcslé-készítés, napraforgó olaj, tökmagolaj és mákolaj készítése), valamint a feldolgozott termékek értékesítése a cél, amely munkafolyamatok szakszerű elvégzéséhez szintén hasznosak a célzott képzések.
A Startmunkaprogramok összességében rámutatnak arra, hogy a megszerzett kompetenciák alapján az egyén alkalmassá válik az öngondoskodásra.