A Központi Statisztikai Hivatal Munkaerő-felmérésének adatai segítségével vizsgálható, hogy a foglalkoztatottak számának egy év alatt bekövetkező változása mekkora arányban köszönhető a közfoglalkoztatásnak.
A 2010-es évtized első felében, a tömeges közfoglalkoztatás felfutásának éveiben - párhuzamosan a gazdasági válságot követő munkaerő-piaci recesszióval - a közfoglalkoztatás jelentős szerepet játszott a foglalkoztatás bővülésében.
Bár a foglalkoztatás éves változásának mérlege ezekben az években már a pozitív tartományban volt, ez kisebb részt a külföldi telephelyen dolgozók növekvő számának, nagyobb részt a közfoglalkoztatottak növekedésének volt köszönhető. Ezekben az években a közfoglalkoztatás felfutó programjai olyan mélyen nyúltak az álláskeresők állományába, olyan, korábban inaktív személyeket is elértek, melyre a korábbi programok nem voltak képesek. Ez a jelentős aktiválási hatás különösen a 2012-2013-as évekre volt jellemző. Ekkor a közfoglalkoztatás magyarázta az éves foglalkoztatás-növekmény több mint felét.
2014-től már kisebb hányadot magyarázott a közfoglalkoztatás további bővülése az összes foglalkoztatott számának a bővülésében, ekkor a hazai elsődleges munkaerő-piaci foglalkoztatás (külföldi telephelyen dolgozók és közfoglalkoztatottak helyett) térnyerése lett meghatározóbb.
2016. III negyedévében trendforduló történt: ettől a negyedévtől kezdve a közfoglalkoztatás számai alatta maradtak az előző év azonos időszakáénak, vagyis a közfoglalkoztatás szerepe a foglalkoztatás növekedésében megszűnt.
2020 I. negyedévében a koronavírus-járvány újabb visszaesést okozott a foglalkoztatottak számában, különösen a II. negyedévben, melyet viszonylag gyors regenerálódás követett. 2021. IV negyedévére a foglalkoztatottak száma újra meghaladta a válság előtti (2019. évi) szintet. A közfoglalkoztatottak számának csökkenése lelassult, stagnálásba váltott, s volt egy olyan negyedév is (2021 II. negyedév) amikor számuk - ha csak átmenetileg is- enyhén meghaladta az előző év azonos időszakában mértet.
2022-as évben a közfoglalkoztatottak létszámának csökkenése folytatódott, annak mértéke tovább lassult, miközben a foglalkoztatottak száma az egy évvel korábbi időszakhoz képest emelkedett. A járvány lecsengése a külföldön munkát vállalók létszámának növekedését is magával hozta.
2023 I. negyedévben az előző évihez képest tovább bővült a foglalkoztatás, elsősorban az elsődleges munkaerőpiac élénkülése és a külföldi munkavállalás növekedése miatt. A második negyedévben a külföldi munkavállalók létszámnövekedésének az üteme lassult, a hazai foglalkoztatottak létszámbővülése erősödött. A munkaerő-felmérés szerint mért közfoglalkoztatottak száma az első negyedévben 10,1 ezerrel, a második negyedévben 7,3 ezerrel csökkent 2022 azonos időszakaihoz képest.
Összegezve a foglalkoztatás továbbra is elsősorban az elsődleges munkaerőpiac élénkülése miatt bővült 2023 mindkét negyedévében.
Forrás: KSH, Munkaerő-felmérés.
Készült a BM Közfoglalkoztatási Statisztikai, Elemzési és Monitoring Főosztályán.