Számos olyan terület van az országban, ahol a hagyományos növényekkel nehezen lehet boldogulni. Sok esetben az energiafűz telepítése megoldást nyújthat.
Az Agrárgazdasági Kutatóintézet korábbi felmérése szerint Magyarország területének mintegy felén, körülbelül 4,5 millió hektáron folyik szántóföldi növénytermesztés. Ebből több százezer hektáron olyan vízjárta, belvíz kialakulására hajlamos szántóterület van, amelyen többnyire homok vagy homokos vályog fizikai féleségű talajok jellemzőek. A szántóterületek mellett pedig több százezer hektár műveletlen parlagfelület van. Sok gazdálkodó, önkormányzat tulajdonában magas talajvizű, víznyomásos vagy időszakosan vízzel elöntött területek vannak. Mindezeken alternatíva lehet az energiafűz ültetvények telepítése.
Ahol szikes talaj és alacsony szervesanyag-tartalom jellemző ott nem ajánlott vele foglalkozni. Fontos tehát, hogy milyen helyet választunk telepítésre, mert egy helytelen döntéssel akár 40–50 százalékkal is kisebb termésre lehet képes ültetvényünk a benne lévő potenciálhoz képest.
Az adottságoktól függően
Csak úgy, bármilyen talajba telepítve, magára hagyva persze nem fog jönni a fűzben rejlő potenciál. Ott működhet rentábilisan az energiafűz ültetvény termelése, ahol a területének kiválasztása megfontolt volt. A terület előkészítésére odafigyeltek és optimális időben, megfelelő módon telepített, jó minőségű szaporítóanyagra alapoztak.
Emellett megfelelnek a gyomirtási technológia követelményeinek is. Ahol nádasos, cserjés területtel rendelkeznek, és oda telepítenének, szem előtt kell tartani, hogy ezekből a területekből nem lehet egy csapásra ültetésre megfelelő dugványágyat készíteni. Így itt a gyeptörést követően egy évig türelemmel kell lenni, hogy megkezdődhessen a telepítés. Persze szántón már könnyebb dolga van a gazdálkodónak a terület előkészítésében. Az elővetemény betakarítását követően tárcsás tarlóhántás következhet. A tarlóhántás után csak minimális szármaradvány maradhat a talajfelszínen. Később, év vége felé a területet le kell szántani minél tökéletesebb forgatással. A választható dugvány méreteit tekintve lehet 17–18 centiméteres hosszúságú.
Az elvégzett alapművelésnek legalább kétszer ilyen mélynek kell lennie. Ősszel, optimális nedves-ségi állapot mellett a szántás tárcsával vagy kombinátorral eldolgozható.
A telepítés előtt érdemes kézzel néhány próbadugványozást végezni. A 17–18 centiméteres simadugványoknak teljes nagyságukban simán le kell jutniuk a talajba. Ha ez nem megy, akkor szántóföldi kultivátorral végzett lazítás segíthet.
Figyeljünk a gyomirtásra
Érzékelhető, hogy az energiafűz-termesztés sikerességének kulcskérdése a helyi körülményekhez alkalmazkodó termesztéstechnológia alkalmazása. Sokan mondják, hogy májusban füzet telepíteni kockázatosabb, mint korábban. Az optimális telepítés ideje a szakmai javaslat szerint március 10-től április 20-ig terjed, mivel a fűz korán fakad.
Amikor túl vagyunk az ültetvény telepítésén, következik majd a vegyszeres gyomirtás. Szakértői vélemények szerint a fűzféléknél S-metolaklór és linuron hatóanyagokkal eredményes gyomirtás végezhető. Ezek a hatóanyagok körülbelül 6–8 hetes kezdeti gyommentességet tudnak biztosítani, azonban a művelet során nagy figyelmet kell fordítani az időzítésre, a hibátlan fedésre és a csapa-dékigényre. A dugványok olyannyira gyorsan fejlődnek, hogy célszerű a telepítés napján elvégezni a vegyszeres gyomirtást, de legalább három napon belül szükségszerű. Ma már időjárás-előrejelző rendszerek sokaságából választhat egy gazdálkodó. Érdemes ezekre odafigyelni, mivel a korábban említett hatóanyagok akkor lehetnek hatékonyak, ha a telepítés után két héten belül minimálisan legalább 10 mm csapadékra számíthatunk. Mivel a gyomirtásra alkalmazott anyagok filmréteget képezhetnek a talajfelszínen, ezért a csapadék nem maradhat el. Az eredményes termelésben a területválasztás mellett rendkívüli jelentősége van az első évnek, főleg az első hónapnak, amikor a növénynek elegendő vízmennyiséghez kell jutnia, hogy megeredjen, ilyenkor naponta 3–4 centimé-tert növekszik. A gyomirtás lépéseit érdemes betartani, ha hibát vétünk, akkor az ültetvényt nehezen és nagy költségek árán lehet tisztán tartani.
Van jövője
Az úgynevezett alternatív energiaforrások hasznosításának egyre nagyobb szerepe lehet a jövőben, mivel a világ hagyományos energiaforrásainak kimerülése fokozatosan növekszik. Ezért jelentőségük tovább nő azoknak a fafajoknak, amelyek termesztése szabályozható és gyors növekedés jellemzi. Az energiafűz idehaza is elfogadható árbevételt jelenthet. Egyes gazdálkodói tapasztalatok szerint a telepítéstől számított harmadik évben a búzából kihozható jövedelem háromszorosát is hozhatja az energiaültetvényünk. Ezért érdemes fontolóra venni a telepítését a területi adottságok ismeretében.
Az ezredforduló óta újra előtérbe került Földünkön a biomassza tüzelése környezetvédelmi és gazdaságpolitikai okok miatt. A megváltozott viszonyokra reagált az Európai Unió, illetve azon belül a Közös Agrárpolitika is. Az úgynevezett „zöldáram” irányelvvel (2001/77/EK) elősegítik a biomasszával tüzelő erőművek létesítését, vagy hagyományos széntüzelésű erőművek biomassza-tüzelésűvé alakítását. Ez a folyamat már Magyarországon is megfigyelhető. Hazánkban jelenleg a biomasszából termelt villamos energiát elsősorban korábbi szenes nagy erőművi blokkokban állítják elő, természetesen az elérhető támogatásokat is igénybe véve.
A törvényi és gazdasági szabályozások változása miatt bekövetkező fejlesztések a tűzifa tömeges használatát eredményezték az elmúlt években. A növekvő erőművi alapanyagigény miatt nőtt a szilárd biomasszaféleségek iránti kereslet, és ez jelentősen megemelte az árakat.
A cikk az Agrárium májusi számában jelent meg.
http://agrarium7.hu/