Nagykunság legészakibb községe, a Hortobággyal határos területen fekvő Kunmadaras jelentős munkanélküliséggel sújtott település. Kunmadaras Nagyközségi Önkormányzat 2012 óta folyamatosan részt vesz a közfoglalkoztatási mintaprogramokban. A 2014-es program keretén belül 320 közfoglalkoztatott bevonásával – a 150 hektáros növénytermesztés mellett – kialakítottak egy állattartó telepet a használaton kívüli katonai repülőtéren. A növénytermesztésen túl célul tűzték ki a korábban nagy hagyományokkal rendelkező kunmadarasi juhtenyésztés „újraélesztését” is.
A Nagykunságra jellemző juhtenyésztésben Kunmadaras is kiemelkedő szerepet töltött be, csúcspontját az 1960-as, 1970-es években érte el, amikor a település tízezres állománnyal rendelkezett. Ezt követően a juhtenyésztés – folyamatos leépülést követően – az 1990-es évekre gyakorlatilag megszűnt. A juhállomány az elmúlt két évtized alatt sem növekedett számottevően. Guba László Albert, a nagyközség polgármestere szerint a rendszerváltástól 2013-ig Kunmadaras a „csodavárás” időszakát élte. A juhtenyésztés területén érdemi előrelépés nem történt, azonban 2013 szeptemberében a közfoglalkoztatási mintaprogram keretein belül megkezdődtek a település 1991 óta kihasználatlanul álló repülőtéri épületeinek felújításai. Nagy gyakorlattal rendelkező juh- és egyéb állattartókat vezettek vissza a munka világába, akik a fiatalabb generációnak adják át évtizedes tapasztalataikat.
Az önkormányzat 2014-ben induló állományként 50 db anyajuhot és 1 db tenyészkost vásárolt, amely 146%-os szaporulatot produkált. Az állatokat a megtermelt takarmányból etették, a szaporulatot, illetve a fel nem használt takarmányt pedig értékesítették. A gazdákkal összefogva elindították a bérlegeltetés szolgáltatásukat: 2014-ben 4 gazdától 50 fős állományt fogadtak be, de 2015-ben már 23 gazda 521 anyajuhát és 7 tenyészkosát legeltetik a területen. 2014-ben községük a Start Mintaprogram 50 legjobban teljesítő települése között végzett.
2015-ben 185 hektárra növelték a művelésbe volt területet, emellett tovább bővítették a juhállományt is: összesen 306 db anyajuhot és 7 db tenyészkost vásároltak. Az állományvásárlás egy részének fedezetét az időközben elnyert „Start Plusz 2014.” díjazással járó kiegészítő közfoglalkoztatási támogatás biztosította. Jelenleg 364 fős juhállománnyal rendelkeznek. Az állatlétszám növekedése miatt szükségessé vált a férőhelyek bővítése is, egy új, 700 m² alapterületű állattartó épület építésébe kezdtek, szintén a Belügyminisztérium által támogatott közfoglalkoztatási program keretében. Az önkormányzat célja, hogy a településen újra országos hírű, önfenntartó juhtenyésztést és az ezt kiszolgáló mezőgazdasági ágazatot építsenek ki.
A programban végzett tevékenység szervesen illeszkedik a település adottságaihoz. Az eredmények azt mutatják, hogy az önkormányzat él a rendelkezésre álló erőforrásokkal, és az elvégzett tevékenység összhangban van a közfoglalkoztatás céljaival: úgy biztosít megélhetést, kereseti lehetőséget hátrányos helyzetű álláskeresőknek, hogy emellett hosszú távú tevékenységnek teremti meg alapjait. A jövőben szeretnék juhászatukat és mezőgazdaságukat országos szintre fejleszteni. Céljuk az állatállomány folyamatos növelése, valamint gyapjú, hús, tej, tejtermék, kiegészítő termékek előállítása, forgalmazása.
