Hajdúnánáson mintegy kilencszázan gazdálkodnak a közfoglalkoztatási program keretein belül – írja a Magyar Demokrata.
A 120 hektáron főleg zöldség- és növénytermesztés folyik, de állattartással és húsfeldolgozással is foglalkoznak. 2014-ben tértek át az ökológiai gazdálkodásra. A közfoglalkoztatásnak köszönhetően gyártanak térköveket és betonelemeket, valamint újjáéledt a helyi kézműipar is. A szociális földprogrammal – szaktanácsadás, ingyen vetőmag és növényvédő szerek – az önkormányzat elérte, hogy egyre több veteményeskertet művelnek meg a helyiek. A családi szükségleten felül megmaradt zöldséget a szociális szövetkezet felvásárolja, és a megtermelt zöldséggel, felnevelt jószággal együtt feldolgozza, és mint Nánási Portéka értékesíti.
A szociális szövetkezetben egyedi recept alapján, szintetikus tartósítószer nélkül kilencféle savanyúságot készítenek: káposztasaláta, cékla, uborka, lecsó, vegyes vágott savanyúság. Ezeket is árulják a termelői piacon, de a Start munkaprogramnak is külön pavilonja van, ahol zöldségek, gyümölcsök és tojások kaphatóak. A szociális szövetkezet hamarosan elkezdi a hús és füstölt áruk feldolgozását, árusítását.
A közfoglalkoztatási program keretében felújítottak egy elhagyatott tanyát, a Kendereskertet, ahol a mangalicákat, szürke marhákat nevelnek. Hamarosan turisztikai látványosságként is üzemelni fog, ahol a térségre jellemző háztáji gazdálkodást mutatják be a látogatóknak.
A polgármester szerint a szociális szövetkezet célja nem az, hogy versenyezzen a termelőkkel, épp ellenkezőleg, egyfajta integrátori szerepet tölt be azzal, hogy megtermeli azokat a termékeket, amelyek még hiányoznak a piacról. Hiszen a több termék még több vásárlót vonz. Mint mondta, büszke arra, hogy nemcsak egy piac jött létre, hanem egy összetartó közösség is. A termelők összejárnak, bálokat szerveznek, jótékony célokra adományokat gyűjtenek, legutóbb a sződemeteri református templom felújítására adakoztak.
"Ha a helyi élelmiszer-fogyasztás töredékét helyben meg tudnánk termelni, akkor Hajdúnánáson nem lenne munkanélküliség" – mondta a tanyán élő polgármester, aki szerint a pozitív folyamatok már elindultak. Egyre többen ássák fel a kertjeiket, egyre elfogadottabb a közösség szemében az, aki dolgozik, mint aki egész nap tétlenkedik.
A város gazdasági mélyrepülése egyébként a kilencvenes évek elején kezdődött, amikor a Tungsram 1500 munkavállalót bocsátott el. Az akkor húszezres lélekszámú település mostanra tizenhétezerre apadt. A polgármester célja, hogy a helyi termékeknek minél nagyobb felvevői piacot találjanak, a városon kívül is . További cél, hogy Hajdúnánás befektetői célterületté váljon, a mezőgazdaság mellett az ipari foglalkoztatás is legyen jelen.
A termelői piac elindítása azonban önmagában még nem elegendő. A hosszú távú sikerhez elengedhetetlen a projekt fenntarthatósága, az, hogy a gazdák ott maradjanak a piacon, és a védjegyhasználók száma tovább nőjön, a termékek köre bővüljön. Erre Hajdúnánáson minden feltétel adott. A hajdúnánásiak a saját márkás termékkel olyat hoztak létre, ami eddig hazánkban csak nagyvállalatoknak, hiper- és szupermarketeknek sikerült, és amire egy egész ország büszke lehet.
(Forrás: Magyar Demokrata)
További jó gyakorlatokról olvashat erre a linkre kattintva.