Közfoglalkoztatottak

Szabó Lajos Tamás: A közfoglalkoztatottak jellemzői 
A publikáció a Magyar Államkincstár 2011-2019 közötti, teljeskörű, 676 ezer közfoglalkoztatottra  kiterjedő anonim adatain mutatja be a közfoglalkoztatottak jellemzőit. Vizsgálja az érintett személyek demográfiai jellemzőit, programban eltöltött átlagos idejét, ennek területi különbségeit, a közfoglalkoztatottak programba vonása előtti és azt követő munkaerőpiaci státuszát, elhelyezkedési esélyeit, illetve ezek területi különbségeit.
Bővebben


Pulszter Zsuzsanna: A közmunkások helyzete és a közfoglalkoztatás szerepe az Ormánságban

A kutató antropológiai vizsgálatait 2013-ban kezdte az Ormánság nyugati szélén fekvő Markócon. Kutatása során együtt dolgozott a markóci önkormányzat alkalmazásában álló közfoglalkoztatottakkal, s részt vett (nagyrészt) mezőgazdasági munkáikban. 2016-tól a vizsgálat kereteit kiszélesítve a Sellyei járás településein (Sellye, Bogdása, Drávafok, Markóc, Kákics, Okorág, Marócsa, Drávaiványi) végzett terepmunkát, továbbra is érintve a munkanélküliség és közfoglalkoztatás témaköröket.
Kivonat


Váradi Monika Mária: Értékteremtő közfoglalkoztatás periferikus vidéki terekben

A kutatás körbejárja a mezőgazdasági, értékteremtő közfoglalkoztatással kapcsolatos problémákat, valamint reflektál a közfoglalkoztatást érintő kritikai elemzésekre. A kutatók interjúkat készítettek a hátrányos helyzetű kistérségekben dolgozó polgármesterekkel, közfoglalkoztatás-szervezőkkel és közfoglalkoztatottakkal, továbbá a Belügyminisztérium Közfoglalkoztatási és Vízügyi Helyettes Államtitkárságának munkatársaival is. 
Kivonat

Századvég Politikai Iskola Alapítvány – A tartósan közfoglalkoztatásban maradók jellemzőinek feltárása

A Belügyminisztérium 2016-ban megbízta a Századvég Politikai Iskola Alapítványt egy olyan kutatás elkészítésére, amely vizsgálta a közfoglalkoztatásban ragadó személyek jellemzőit, a rendszerből kimaradók típusait, valamint a sikeres kilépés feltételeit a gazdasági és társadalmi szervezetek bevonásának lehetősége mellett. Az empirikus kutatást négy járásban (Kazincbarcika, Heves, Bácsalmás, Zalaegerszeg) végezték, mintegy 180 fővel készített interjú és 8 fókuszcsoportos beszélgetés alapján.
Esettanulmány
Kivonat

Köllő János: Közmunkások a legális munkaerőpiacon

A hagyományos követéses vizsgálatokból nyerhető kép a közmunkások elhelyezkedésére vonatkozóan töredékes, két szempontból is. Egyrészt csak a bejelentett állásokat tudja számba venni a mérések során (a nem bejelentett valamint az egyszerűsített foglalkoztatásban – korábban AM könyvvel – végzett munkát nem); másrészt a 180. napi elhelyezkedés csak töredékes információt szolgáltat az egyének munkaerő-piaci életútjáról azért is, mert egy hektikus munkaerő-piaci pálya egyik állomásaként értelmezhetőek csak ezen pillanatképet rögzítő adatok. 
Kivonat

Köllő János: Hol dolgoznak a közmunkások?
Az írás kiinduló megállapítása, hogy a közfoglalkoztatás gyakran hangoztatott célja, hogy át/visszasegítse a piaci munkák világába az abban résztvevőket. Ezt a célt szolgálja, ha – megfelelő álláskínálat esetén - a rendszer úgy működik, hogy ösztönözzön a piaci állások elfogadására, például az aktív álláskeresés kikényszerítésével, vagy a piacinál alacsonyabb bérekkel, illetve a munkakészség tesztelésével.
Kivonat

Váradi Monika Mária: Szegénység, projektek, közpolitikák
A tanulmány azon projektek eredményességének és fenntarthatóságának gátló tényezőivel foglalkozik, amelyek a szegénység, társadalmi kirekesztettség mérséklésére jöttek létre, valamint bemutatja a közfoglalkoztatás helyi tapasztalatait, előnyös és kedvezőtlen hatásait is. Az esettanulmányok számos olyan megfigyelést rögzítettek, amik pontosítják a helyi társadalmak népességmozgással és rétegzettségével kapcsolatos ismereteinket. 
Kivonat

Jól nézünk ki (...?!) - Háztartások helyzete a válság után

A tanulmánykötetben a szerzők 2014-es TÁRKI Háztartási Monitor felvétel adatain elemzik a lakosság jövedelemi és munkaerő-piaci helyzetének fontos aspektusait. Elemzéseik szerint a közfoglalkoztatás kiterjesztése szerepet játszott az egyenlőtlenség mérséklődésében, a szegénység mélységének csökkenésében. A közfoglalkoztatással foglalkozó fejezet a közfoglalkoztatás mértékéről, a közfoglalkoztatásban érintettek sajátosságairól a közfoglalkoztatási bérek összes jövedelmen belüli arányáról, és a programok szociális és munkaerő-piaci kimenet szerinti eredményességéről tartalmaz megállapításokat. 
Kivonat

 


Bakó Tamás, Cseres-Gergely Zsombor, Kálmán Judit, Molnár György (kutatásvezető) és Szabó Tibor: A munkaerőpiac peremén lévők és a költségvetés

A tanulmány fejezetei közül kettő összegez új kutatásokból származó eredményeket: az egyik a munkaerőpiac peremén élő csoportok anyagi-jövedelmi helyzetét, a másik pedig a közfoglalkoztatás közvetlen munkaerő-piaci eredményességét vizsgálja. 
Kivonat

 


Koltai Luca: A közfoglalkoztatottak jellemzői

A kutatás célja a közfoglalkoztatásba bekerülők szociális helyzetének, társadalmi beágyazottságának, kapcsolati hálójának, jövedelmi lehetőségeinek, munka történetének, aktivitásának és motivációinak vizsgálata.  Az adatfelvétel 2013. március–áprilisában zajlott. A kutatás az Út a piaci munka világába ( TÁMOP 1.4.3-10) projekt keretében készült.
Kivonat

 


Az alapvető jogok biztosának a közfoglalkoztatási programokkal kapcsolatos vizsgálatai

A közfoglalkoztatási programokkal kapcsolatban azok indulása óta az alapvető jogok biztosa számos alkalommal folytatott le eljárásokat mind hivatalból (átfogó vizsgálatok), mind pedig egyéni beadványok alapján (konkrét panaszok kivizsgálása).
Kivonat

 

Az alapvető jogok biztosának jelentése az AJB-853/2014. számú ügyben

A 2013–2014. évi téli közfoglalkoztatási program keretén belül a Kormányzat céljainak megfelelően az álláskeresők közül 200 ezer főt kellett közfoglalkoztatásba vonni, ezen belül 100 ezer fő számára képzést kellett biztosítani. A program megvalósulásával kapcsolatban számos panasz érkezett az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalához, amelyek egyrészről a képzések lefolytatásával álltak kapcsolatban, másfelől munkavédelmi, munkabiztonsági problémákat érintettek. Mindezekre tekintettel ombudsmani vizsgálat indult, amely a közfoglalkoztatottak – mint kiszolgáltatott helyzetben lévő munkavállalók – alapvető jogainak tiszteletben tartását vizsgálta felül.
Kivonat

 


Cseres-Gergely Zsombor – Molnár György: Munkapiaci helyzet a közfoglalkoztatásból való kilépés után 

A szerzők tanulmánya a közfoglalkoztatásból való kilépés és a munkaerőpiacon történő elhelyezkedés egyéni és környezeti, segítő vagy hátráltató tényezőinek vizsgálatára törekszik. Az elemzés alapja egy epizódalapú, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal által előállított adatbázis. 
Kivonat

 


Cseres-Gergely Zsombor – Molnár György: A közfoglalkoztatás a munkaügyi rendszerben, 2011–2013 – alapvető tények

A szerzők célja a munkanélküliek munkaügyi rendszerben bejárt útjának az elemzése, amelynek alapja a Nemzeti Munkaügyi Hivatal által az MTA KRTK részére bocsájtott, 2011. január 1. és 2013. december 31. közötti adatokat tartalmazó elemi adatállomány. A vizsgált adatbázis lehetőséget ad a nyilvántartott álláskeresők, a közfoglalkoztatásban, illetve egyéb munkapiaci programokban részt vevők, az álláskeresési járadékban, valamint foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők egyedi elemzésére.
Kivonat 



Cseres-Gergely Zsombor: A közfoglalkoztatásba belépők összetétele, 2011-2012

A tanulmány célja többek között a közfoglalkoztatás célzottságának vizsgálata a programba belépők elemzésén keresztül. A szerző a Nemzeti Munkaügyi Hivatal által az MTA KRTK rendelkezésére bocsátott egyedi adatokra támaszkodik, amely a 2011. január 1. és 2013. december 31. közötti időszakot öleli fel.
Kivonat

 


Tésits Róbert – Alpek B. Levente: A közfoglalkoztatásban részt vevők esélyei és preferenciái – A közfoglalkoztatás eltérő területi lehetőségei Magyarországon (3.)

A kutatás a közfoglalkoztatottak szemszögéből vizsgálta a program belső megítélését, továbbá a résztvevők kompetenciáit, mobilitási készségét és preferenciáit.

Kivonat

 


Koltai Luca: Közfoglalkoztatási körülmények és aktivitás

A kutatás elsődleges célja a közfoglalkoztatottak helyzetének részletes megismerése, munkakörülményeiknek, álláskeresési aktivitásaiknak alapos megvizsgálása az abban részt vevők szemszögéből.
Kivonat

 

 

 

Menü

Navigáció