Eredmények

Gerő Márton - Vígvári András: Közfoglalkoztatás, redisztribúció és helyi hatalom 

A tanulmány a közfoglalkoztatás két településen kialakult gyakorlatán keresztül azt mutatja be, hogy a redisztribúció hogyan tölthet be egyszerre szociális és településfejlesztési célokat, ebből milyen helyi modell következik, és mindez milyen viszonyban lehet a lokális hatalmi struktúrákkal. Az adatelemzésen és a közfoglalkoztatási programokat befolyásoló helyi vezetőkkel és önkormányzati munkatársakkal készített interjúkon alapuló vizsgálat 2016 második felében zajlott. Az esetleírásokat a szerzők részben az állami redisztribúció átalakulása , részben a workfare programként tárgyalt közfoglalkoztatás , illetve a kettő kapcsolódásának szakirodalmi összefüggéseibe ágyazták.
Kivonat 


Pulszter Zsuzsanna: A közmunkások helyzete és a közfoglalkoztatás szerepe az Ormánságban

A kutató antropológiai vizsgálatait 2013-ban kezdte az Ormánság nyugati szélén fekvő Markócon. Kutatása során együtt dolgozott a markóci önkormányzat alkalmazásában álló közfoglalkoztatottakkal, s részt vett (nagyrészt) mezőgazdasági munkáikban. 2016-tól a vizsgálat kereteit kiszélesítve a Sellyei járás településein (Sellye, Bogdása, Drávafok, Markóc, Kákics, Okorág, Marócsa, Drávaiványi) végzett terepmunkát, továbbra is érintve a munkanélküliség és közfoglalkoztatás témaköröket.
Kivonat


Györgyi Zoltán: Közfoglalkoztatásból az elsődleges munkaerőpiacra – Zárótanulmány és szakpolitikai ajánlások  

Az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület által megvalósított, EFOP-5.2.2-17-2017- 00023 „Közmunkából az elsődleges munkaerő-piacra” elnevezésű projekt keretében több kiadvány is készült. A szakpolitikai ajánlásokat is tartalmazó zárótanulmányon, és a szlovák-magyar közfoglalkoztatást összehasonlító elemzésen kívül  nemzetközi és hazai jó gyakorlatok is megismerhetők az egyesület honlapján. A  Zárótanulmány Közfoglalkoztatási Statisztikai Elemzési és Monitoring Fősztályon készült kivonata az empirikus kutatás  olyan, a képzésre, a szociális szövetkezetekre, és a közfoglalkoztatási programok gazdasági funkcióira vonatkozó megállapításokra fókuszál, amelyek eddig kevés figyelmet kaptak a szakirodalomban.
Kivonat



A közfoglalkoztatás hatása a helyi gazdaságra, a helyi társadalomra

A Belügyminisztérium által megrendelt kutatás – a közfoglalkoztatási rendszer megfelelő továbbfejlesztése érdekében – a közfoglalkoztatásnak, mint munkaerőpiaci, szociális és településfejlesztési eszköznek a helyi gazdaságra és társadalomra gyakorolt hatásait térképezte fel. A kutatás keretében tizenöt településen végeztek egyéni, csoportos és fókuszcsoportos interjúkat polgármesterekkel, közfoglalkoztatás szervezőkkel, a foglalkoztatási rendszer szereplőivel, közfoglalkoztatottakkal, foglalkoztatási és szociális szakemberekkel. Továbbá lakossági kérdőíves vizsgálatot is folytattak országos mintán.
Kutatás
Kivonat

Csoba Judit: A kertkultúra és a háztartásgazdaság szerepe a vidéki szegények társadalmi integrációjában – 25 éves a Szociális Földprogram

Az 1992-ben létrehozott Szociális Földprogram a vagyonnal nem rendelkező, szociálisan hátrányos helyzetű személyek részére kínál lehetőséget a háztáji jellegű kistermelésre, az önellátás képességének erősítésére. A tanulmányban a szerző röviden áttekinti a Szociális Földprogram XX. századi történelmét, valamint bemutatja a program elmúlt 25 évének legfontosabb szakaszait és a változásait. Az elemzés során a rendelkezésre álló szakirodalomra és a 2015–2017 között megvalósuló InnoSi  program keretében feltárt kutatási eredményeikre támaszkodtak.
Bővebben

Váradi Monika Mária: Értékteremtő közfoglalkoztatás periferikus vidéki terekben

A kutatás körbejárja a mezőgazdasági, értékteremtő közfoglalkoztatással kapcsolatos problémákat, valamint reflektál a közfoglalkoztatást érintő kritikai elemzésekre. A kutatók interjúkat készítettek a hátrányos helyzetű kistérségekben dolgozó polgármesterekkel, közfoglalkoztatás-szervezőkkel és közfoglalkoztatottakkal, továbbá a Belügyminisztérium Közfoglalkoztatási és Vízügyi Helyettes Államtitkárságának munkatársaival is.
Bővebben

Századvég Politikai Iskola Alapítvány – A tartósan közfoglalkoztatásban maradók jellemzőinek feltárása

A Belügyminisztérium 2016-ban megbízta a Századvég Politikai Iskola Alapítványt egy olyan kutatás elkészítésére, amely vizsgálta a közfoglalkoztatásban ragadó személyek jellemzőit, a rendszerből kimaradók típusait, valamint a sikeres kilépés feltételeit a gazdasági és társadalmi szervezetek bevonásának lehetősége mellett. Az empirikus kutatást négy járásban (Kazincbarcika, Heves, Bácsalmás, Zalaegerszeg) végezték, mintegy 180 fővel készített interjú és 8 fókuszcsoportos beszélgetés alapján.
Esettanulmány
Recenzió 

 

Századvég Politikai Iskola Alapítvány – Esettanulmányos kutatás: a gazdasági és társadalmi szervezetek bevonása a közfoglalkoztatási programokba

A tanulmány alapjául szolgáló empirikus kvalitatív kutatás célja annak megismerése, hogy az egyes gazdasági és társadalmi szervezetek milyen módon tehetőek érdekeltté a társadalmi felzárkózás elősegítésében, hogyan vonhatóak be a közfoglalkoztatási programok sikeres lebonyolításába, illetve a közfoglalkoztatottak átvételébe. Megállapításaikat és javaslataikat a szerzők négy településen (Hajdúhadház, Múcsony, Pécs és Tarnabod) 2016 júniusa és decembere között végzett személyes és telefonos interjúk, valamint szakirodalmi elemzés eredményei alapján fogalmazták meg.
Esettanulmány 
Recenzió 

 

Bakó Tamás – Molnár György: A közfoglalkoztatás hatása a munkapiaci helyzetre (Kivonat)

A tanulmány a közfoglalkoztatás és aktív korúak ellátásának intézményi és szabályozási környezetében 2015-2016-ban bekövetkezett változásokat tekinti át, leírja a közfoglalkoztatás 2011-2014 között működő rendszerét a résztvevők összetétele, a program-fajták és a közfoglalkoztatók paramétereinek elemzésével. A vizsgálatot a 2014-ben lefolytatott kutatás kibővítésének tekintik a szerzők, a legfontosabb kérdésük ezért a közfoglalkoztatás munkaerő-piaci hatékonyságára, a közfoglalkoztatásból az elsődleges munkaerőpiacra való kijutás esélyének mértékére és tényezőire vonatkozott. A kutatás során feldolgozott adatállomány két szempontból is különbözött a korábbitól: a nagyobb időszakot felölelő álláskeresői és közfoglalkoztatási adatállományt a NAV foglalkoztatási adataival is kiegészíthették.
Bővebben

 

Scharle Ágota: Mennyivel nőtt a foglalkoztatás 2008 óta Magyarországon (Kivonat)

A tanulmány a foglalkoztatás 2010 óta tartó bővülésének mértékét és annak okait vizsgálja. A szerző arra a kérdésre keresi a választ, hogy valódi-e ez a megfigyelt növekedés vagy statisztikai látszat, és hogy a javulás mennyiben tulajdonítható demográfiai folyamatoknak és mennyiben a szakpolitikai lépéseknek? Jelen kivonat a tanulmány megállapításai közül főként a közfoglalkoztatásra vonatkozókat tárgyalja.
Bővebben

 

Köllő János: Hol dolgoznak a közmunkások? (Kivonat)

Az írás kiinduló megállapítása, hogy a közfoglalkoztatás gyakran hangoztatott célja, hogy át/visszasegítse a piaci munkák világába az abban résztvevőket. Ezt a célt szolgálja, ha – megfelelő álláskínálat esetén - a rendszer úgy működik, hogy ösztönözzön a piaci állások elfogadására, például az aktív álláskeresés kikényszerítésével, vagy a piacinál alacsonyabb bérekkel, illetve a munkakészség tesztelésével. 
Bővebben

 

Váradi Monika Mária: Szegénység, projektek, közpolitikák

(Kivonat)

A tanulmány azon projektek eredményességének és fenntarthatóságának gátló tényezőivel foglalkozik, amelyek a szegénység, társadalmi kirekesztettség mérséklésére jöttek létre, valamint bemutatja a közfoglalkoztatás helyi tapasztalatait, előnyös és kedvezőtlen hatásait is. Az esettanulmányok számos olyan megfigyelést rögzítettek, amik pontosítják a helyi társadalmak népességmozgással és rétegzettségével kapcsolatos ismereteinket. Bővebben

 

Bakó Tamás, Cseres-Gergely Zsombor, Kálmán Judit, Molnár György (kutatásvezető) és Szabó Tibor: A munkaerőpiac peremén lévők és a költségvetés

A tanulmány fejezetei közül kettő összegez új kutatásokból származó eredményeket: az egyik a munkaerőpiac peremén élő csoportok anyagi-jövedelmi helyzetét, a másik pedig a közfoglalkoztatás közvetlen munkaerő-piaci eredményességét vizsgálja. Bővebben.

 

 

Cseres-Gergely Zsombor: A közfoglalkoztatásba belépők összetétele, 2011-2012 (Kivonat)

A tanulmány célja többek között a közfoglalkoztatás célzottságának vizsgálata a programba belépők elemzésén keresztül. A szerző a Nemzeti Munkaügyi Hivatal által az MTA KRTK rendelkezésére bocsátott egyedi adatokra támaszkodik, amely a 2011. január 1. és 2013. december 31. közötti időszakot öleli fel. Bővebben.

 

Jól nézünk ki (...?!) - Háztartások helyzete a válság után

A tanulmánykötetben a szerzők 2014-es TÁRKI Háztartási Monitor felvétel adatain elemzik a lakosság jövedelemi és munkaerő-piaci helyzetének fontos aspektusait. Elemzéseik szerint a közfoglalkoztatás kiterjesztése szerepet játszott az egyenlőtlenség mérséklődésében, a szegénység mélységének csökkenésében. A közfoglalkoztatással foglalkozó fejezet a közfoglalkoztatás mértékéről, a közfoglalkoztatásban érintettek sajátosságairól a közfoglalkoztatási bérek összes jövedelmen belüli arányáról, és a programok szociális és munkaerő-piaci kimenet szerinti eredményességéről tartalmaz megállapításokat. Bővebben.

 

Koltai Luca – Kulinyi Márton: A közfoglalkoztatást szervezők értékei

A kutatás célja a közfoglalkoztatást szervezők céljainak és felkészültségének vizsgálata. A szerzők országos képet adnak arról, hogy a szervezők milyen hatásokkal számolnak és mérik-e a közfoglalkoztatás eredményességét, hatásosságát. Vizsgálják továbbá, hogy mit gondolnak a szervezők az „értékteremtő munka” tartalmáról, fenntarthatóságáról és az eredmények méréséről. Bővebben: A közfoglalkoztatást szervezők értékei

Koltai Luca: Közfoglalkoztatási körülmények és aktivitás

A kutatás elsődleges célja a közfoglalkoztatottak helyzetének részletes megismerése, munkakörülményeiknek, álláskeresési aktivitásaiknak alapos megvizsgálása az abban részt vevők szemszögéből. Bővebben.

 

Alpek B. Levente – dr. Tésits Róbert: A munkaerő-piaci szenzitivitás. Új módszer a magyarországi munkaerőpiac területi, térszerkezeti kérdéseinek feltárásában

A Pécsi Tudományegyetem Munkaerő-piaci és Esélyegyenlőségi Tanulmányok Központjában készült tanulmány szerzői arra keresik a választ, hogy mennyire érzékenyen reagálnak településeink a gazdasági és foglalkoztatáspolitikai változásokra. A szerzők új mérési módszert dolgoztak ki a térségek sérülékenységének (fragilitásának) vizsgálatára. Bővebben.

 

Cseres-Gergely Zsombor – Molnár György: Munkapiaci helyzet a közfoglalkoztatásból való kilépés után

A szerzők tanulmánya a közfoglalkoztatásból való kilépés és a munkaerőpiacon történő elhelyezkedés egyéni és környezeti, segítő vagy hátráltató tényezőinek vizsgálatára törekszik. Az elemzés alapja egy epizódalapú, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal által előállított adatbázis. Bővebben.

 

Cseres-Gergely Zsombor – Molnár György: A közfoglalkoztatás a munkaügyi rendszerben, 2011–2013 – alapvető tények

A szerzők célja a munkanélküliek munkaügyi rendszerben bejárt útjának az elemzése, amelynek alapja a Nemzeti Munkaügyi Hivatal által az MTA KRTK részére bocsájtott, 2011. január 1. és 2013. december 31. közötti adatokat tartalmazó elemi adatállomány. A vizsgált adatbázis lehetőséget ad a nyilvántartott álláskeresők, a közfoglalkoztatásban, illetve egyéb munkapiaci programokban részt vevők, az álláskeresési járadékban, valamint foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők egyedi elemzésére. Bővebben.

 

Tésits Róbert – Alpek B. Levente: Változó funkciók, célok és fejlesztési lehetőségek – A közfoglalkoztatás eltérő területi lehetőségei Magyarországon (2.)

(Kivonat)

A kutatás során a közfoglalkoztatás eltérő területi lehetőségeinek vizsgálatában primer és sze-kunder módszereket egyaránt alkalmaztak. A primer vizsgálatok a Belügyminisztérium 2012–2013 évi településszintű közfoglalkoztatási adatai alapján készültek. A szekunder vizsgálat területét a 33 leghátrányosabb helyzetű (továbbiakban LHH) kistérség 715 települése jelentette. Bővebben: Tésits Róbert Alpek B. Levente Változó funkciók, célok és fejlesztési lehetőségek

 

Tésits Róbert – Alpek B. Levente: A közfoglalkoztatásban részt vevők esélyei és preferenciái – A közfoglalkoztatás eltérő területi lehetőségei Magyarországon (3.)

(Kivonat)

A kutatás a közfoglalkoztatottak szemszögéből vizsgálta a program belső megítélését, továbbá a résztvevők kompetenciáit, mobilitási készségét és preferenciáit. Bővebben: A közfoglalkoztatásban részt vevők esélyei és preferenciái

 

Az alapvető jogok biztosának jelentése az AJB-853/2014. számú ügyben

A 2013–2014. évi téli közfoglalkoztatási program keretén belül a Kormányzat céljainak megfelelően az álláskeresők közül 200 ezer főt kellett közfoglalkoztatásba vonni, ezen belül 100 ezer fő számára képzést kellett biztosítani. A program megvalósulásával kapcsolatban számos panasz érkezett az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalához, amelyek egyrészről a képzések lefolytatásával álltak kapcsolatban, másfelől munkavédelmi, munkabiztonsági problémákat érintettek. Mindezekre tekintettel ombudsmani vizsgálat indult, amely a közfoglalkoztatottak – mint kiszolgáltatott helyzetben lévő munkavállalók – alapvető jogainak tiszteletben tartását vizsgálta felül. Bővebben.

 

Czirfusz Márton: A közfoglalkoztatás térbeli egyenlőtlenségei (Kivonat)

Közfoglalkoztatás mint térbeli politika

A gazdasági válságok mindig is térben egyenlőtlen módon mennek végbe, így az ezekre reagáló foglalkoztatáspolitikai beavatkozások is térben egyenlőtlen hatásúak. A térben egyenlőtlenül jelentkező munkanélküliségre egyes országokban kifejezetten területi programokkal válaszoltak. Ezek előnye, hogy felértékelik a helyi kormányzat jelentőségét a foglalkoztatáspolitika irányításában, és ezáltal a helyi igényeknek megfelelőbb, célzottabb fejlesztéspolitika tud megvalósulni. A közfoglalkoztatás azonban nem tudja kezelni az egyenlőtlenségek strukturális okait, inkább azok konzerválódását segíti elő. A közfoglalkoztatottak alacsony minőségű, alulfizetett munkahelyekre szorulnak be.
Bővebben

 

Menü

Navigáció