A közfoglalkoztatás társadalmi hatásai – Csökkenő bűnözés, növekvő közbiztonság

Publikálva: 2016. június 24.

A polgármesterek, valamint a programok ellenőrzését végző megyei koordinátorok egyértelmű visszajelzése, hogy a közfoglalkoztatás eredményeképpen a korábbiakhoz képest jelentős mértékben javult a helyi közbiztonság. Ezek a tapasztalatok előrevetítik, hogy a közfoglalkoztatásnak jelentős a szerepe a bűncselekmények számának csökkenésében.

Kutatások bizonyítják, hogy a munkanélküliség növekedésével a bűncselekmények számának emelkedésére is számíthatunk. Tapasztalatok alapján a közfoglalkoztatási programok és az abban biztosított állandó munka és jövedelemszerzés hatására érzékelhetően javult a közbiztonság. Kedvező változást hozott a lakosság biztonságérzetében, hogy jelentős mértékben csökkent a szabálysértések és a kisebb lopások száma. 

Felmerül, hogy az egyedi megfigyelésekben leírt összefüggés országosan, statisztikailag is kimutatható-e? 2011-ben az ezer lakosra jutó közfoglalkoztatásban érintett személyek száma Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legmagasabb. Ebből a szempontból második és harmadik helyen Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megye áll. Tíz százalék felett alakult az említett viszonyszám Békés, Somogy, Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok és Baranya megyékben. A legalacsonyabb mutatóval a főváros, valamint Pest és Győr-Moson-Sopron megye rendelkezett. Ugyanezt az évet tekintve az ezer lakosra jutó bűncselekmények száma a fővárosban, Jász-Nagykun-Szolnok és Somogy megyében volt a legmagasabb, míg Békés, Tolna, Veszprém és Bács-Kiskun megye bizonyult a legbiztonságosabbnak.

A közfoglalkoztatottak ezer főre jutó érintett és éves átlagos száma folyamatosan növekedett évről évre. 2012-ben a bűncselekmények ezer főre jutó száma a legtöbb megyében csökkent. Ebben az esztendőben már száz olyan település volt, ahol nem történt bűncselekmény.

Ehhez képest 2013-ban az ezer lakosra jutó közfoglalkoztatottak érintett száma Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Baranya és Jász-Nagykun-Szolnok megyében jelentős mértékben emelkedett. Az ezer főre jutó bűncselekmények számát tekintve 2013-ban mindösszesen Somogy, Heves, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Tolna megyékben regisztráltak növekedést. A többi megyében a bűncselekmények mértéke csökkent.

2014-ben Összesen 109 – kivétel nélkül 750 főnél kisebb lélekszámú – településen nem regisztráltak bűncselekményt. Ezek között főként Borsod-Abaúj-Zemplén, Zala, Vas, Veszprém, Baranya, Somogy és Győr-Moson-Sopron megyei települések találhatók.

A vizsgálat célja annak kimutatása volt, hogy a közfoglalkoztatás kiterjedtsége és a bűncselekmények számának alakulása között létezik-e oksági kapcsolat. A közfoglalkoztatás egyik fontos érdeme, hogy munkát, a segélynél magasabb jövedelmet biztosít az álláskeresők számára, amelyből a létszükségleti kiadások stabilabban fedezhetők. 

Annak érdekében, hogy az egyes településeken a bűncselekmények számának alakulása a közfoglalkoztatás függvényében megítélhető legyen, egyéb magyarázó tényezőket is fontos számításba venni. A közfoglalkoztatás hatásának pontosabb becslése érdekében szükséges figyelembe venni az ún. „5 megyés program” bevezetését és egy fontos jogszabályi változást, amely a tulajdon elleni szabálysértések értékhatárának módosulását, 20 ezer Ft-ról 50 ezer Ft-ra történő megemelkedését hozta magával. Az ORFK által 2013. szeptember 25-én indított „5 megyés program” a fokozott közterületi jelenlét megteremtésére irányult, és a lakosság szubjektív biztonságérzetének elősegítését célozta kezdetben öt északkelet-magyarországi megyében, amelyet 2014. július 1-től kiterjesztettek az összes megyére. Az említett program és a szabálysértési értékhatár változásának hatását ki kell szűrni annak érdekében, hogy a közfoglalkoztatás bűncselekmények számára gyakorolt csökkentő hatása pontosabban meghatározható legyen. 

Mindezek figyelembevételével az empirikus eredmények szerint a közfoglalkoztatás mint foglalkoztatáspolitikai és szociálpolitikai eszköz szerepet játszik a bűncselekmények számának csökkenésében a 2011 és 2014 közötti időszakot tekintve. Amennyiben eggyel nő a közfoglalkoztatottak ezer lakosra jutó érintett létszáma, 0,032-del csökken a bűncselekmények ezer lakosra jutó száma.

Bővebben: Ignits Györgyi, Varga Lívia -  A közfoglalkoztatás hatása a bűncselekmények számának alakulására Magyarországon (Kriminometriai megközelítés)

Menü

Navigáció