Bazsiban nagy hagyományai vannak a gyümölcstermesztésnek és kisállattenyésztésnek, amelyek jó alapul szolgáltak a falu közfoglalkoztatási programjainak kialakításához.

A Veszprém megyei település mindig is híres volt a kiváló minőségű gyümölcseiről és az itt tartott őshonos kisállatokról. Bazsi almájából, körtéjéből szőlőjéből annak idején még exportra is jutott, de a kiszáradt régi ültetvények helyére újakat kellett ültetni. Összegyűjtötték a régi gyümölcsfajtákat, és azokat szaporítják, telepítik, úgynevezett gyümölcsgén bankot hoztak létre. Ez nem annyira génmegőrzésnek számít, hanem inkább fajtamegőrzésnek. Az első gyümölcsöskert almás volt, és régi őshonos fajtákat gyűjtöttek össze a háztartásoknál. Egyebek között pogácsaalma, batul és bőralma került be a gyümölcsösbe, amelyben az első körben tizenhárom fajta kapott helyet. Ma már közel hatvan gyümölcsfajtát jegyeznek, leginkább klasszikusokat.
A növényeket – elsősorban almaféléket - kiültették egy önkormányzati területre, majd rövid idő alatt közel háromezer gyümölcsfát osztottak ki a helyi és környékbeli falvakban élő családoknak, s csak annyit kértek, hogy mindenki becsületesen gondozza a rá bízott fákat, és persze hogy idővel a termésüket is megfelelően kezelje. Az önkormányzat szintén létrehozott egy gyümölcsöst. Ugyanezt tervezik szőlővel és szelídgesztenyével is. Mivel a terméssel is kezdeniük kellett valamit, beruháztak. Most már egy kis gyümölcsfeldolgozót is működtetnek, ahol bárki feldolgozhatja termését, a felesleget pedig eladhatja. A település rendezvényein csak saját gyümölcsleveiket kínálják, árusítják. A helyi lakosok és a vendégek egyaránt szeretik ezeket.
A mintafalu programot azért kezdeményezték Bazsiban, hogy összegyűjtsék a hét őshonos tyúkfajtát. Ezekből a különleges tyúkokból százhatvanat a hivatal melletti területen közfoglalkoztatottak nevelnek. Épül egy keltető, amit a mellette levő épületekkel együtt biomasszával fűtenek majd. Ugyancsak közfoglalkoztatottak termesztenek a közelben uborkát, krumplit is, a földeket ásott kútból locsolják. Szeretnék majd az egész térséget ellátni kisállatokkal, illetve létrehozni a helyi termények boltját. Céljuk az önellátás, az, hogy mindenki termesszen gyümölcsöt, neveljen állatot a maga portáján, és hogy a közfoglalkoztatottak a munka közben megszerzett tudást otthon hasznosítsák. Nemrég létrehoztak egy sertéstelepet is, ahol most negyven jószágot hizlalnak. A 8 hektáros területükön termelt gabonafélékből készített takarmányokkal etetik őket, így tudják, hogy ezek a disznók egészségesek. Kialakítottak egy közösségi húsfeldolgozót is, mert igény volt rá. Úgy gondolták, sokan azért sem tartanak állatot, mert nincsenek meg a megfelelő eszközeik a sertés feldolgozásához.

(Forrás: Magyar Mezőgazdaság)