Egeracsa igen régi település, hiszen már 1019-ben tizedfizető hely volt. 1880-tól, az egyesülést követően lett Egerből és Aracsából, a Bárándi-patak két oldalán húzódó faluból Egeraracsa. Ma azt vallják, a turizmusba be lehet kapcsolódni azzal is, amit a faluban nap mint nap megtermelnek. A zalai település virágzik, s ez javarészt a közfoglalkoztatottak keze munkáját dicséri.

A sikeres programok azonban hozzáértő szakemberek, illetve a feladatokat ismerő és jól elvégző közfoglalkoztatottak nélkül elképzelhetetlenek lennének – vallja Dancs László polgármester. Jelenleg 16 helyi és környékbeli közfoglalkoztatott vesz részt képzésben, amelynek során megtanulják, hogy miként kell gazdálkodni, növényeket termelni, mezőgazdasági eszközöket használni.
Sikeres és értékteremtő közfoglalkoztatási programjaiknak köszönhetően van már savanyító üzem, közösségi húsfeldolgozó is a településen. „Made in Egeraracsa” néven cékla ivólét, lilahagymalekvárt, paprikakrémet, lecsólekvárt, céklalekvárt, sütőtöklekvárt állítanak elő. Nem csak szabadföldön termelnek, fóliasátraik is vannak, s ami nem fogy el frissen, azt lesavanyítják. A zöldségeket, lekvárokat, szörpöket, ivóleveket a faluban helyi termékként, illetve hévízi és keszthelyi szállodákban értékesítik.
Nagyon sikeres a termelő falu programjuk, lassan már munkaerőhiánnyal is számolniuk kell, mert a közfoglalkoztatottjaik közül többen is termelő munkát vállalnak, jobb fizetésért vállalkozásokban helyezkedtek el. Ez persze abból a szempontból nagyon jó, hogy a közfoglalkoztatás átmeneti foglalkoztatási forma és az a cél, hogy minél többen el tudjanak helyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon. Mindenesetre a helyi közfoglalkoztatottaknak a havi bérükön kívül sok egyéb, helyi támogatást nyújtanak: fát kapnak, jut nekik a terményekből is, és a legfontosabb, hogy megtanulnak dolgozni.
A völgyben két víztározót is építettek a Bárándi-patakra. A nagyobbikba telepítették a nemes halakat, míg a másodikba a ragadozókat. Azóta azonban a madarak bekeverték az állományt. A tavak sok látogatót, horgászt vonzanak, de gyakran kirándulnak ide a környező gyermektáborok lakói is. 


( Forrás: Zalai Hírlap)