1. 2006. évi. X. törvény – a szövetkezetekről
A Magyar Közlöny 199. számában megjelent a Nemzetgazdasági Minisztérium által kezdeményezett Egyes Foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi CXLV. jogszabály szociális szövetkezeteket érintő módosításai 2017. január 1-től hatályba léptek.
Valamennyi szociális szövetkezet jogszerű működését érinti a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény két lényeges módosítása, mely értelmében egyrészt szociális szövetkezetnek a nevében viselnie kell a fő tevékenységére utaló megjelölést, valamint a „szociális szövetkezet” megnevezést, másrészt kötelezővé válik egy helyi önkormányzat vagy nemzetiségi önkormányzat, illetve ezek jogi személyiségű társulásának tagsága.
2006. évi X. törvény
14. §(1) A szociális szövetkezet célja a hátrányos helyzetben lévő tagjai számára munkafeltételek teremtése, valamint szociális helyzetük javításának egyéb módon történő elősegítése.
(2) A szociális szövetkezetnek a nevében viselnie kell a fő tevékenységére utaló megjelölést, valamint a „szociális szövetkezet” megnevezést.
(3) A szociális szövetkezet közhasznú jogállású lehet.
15. §(1) A szociális szövetkezetnek a természetes személy tagjain kívül legalább egy helyi önkormányzat vagy nemzetiségi önkormányzat, illetve ezek jogi személyiségű társulása (a továbbiakban együtt: önkormányzat), vagy jogszabályban meghatározott karitatív tevékenységet ellátó közhasznú jogállású szervezet tagjának kell lennie.
(2) Szociális szövetkezetnek - az önkormányzat, továbbá karitatív tevékenységet ellátó közhasznú jogállású szervezet tag kivételével - nem lehet személyes közreműködést nem vállaló tagja.
(3) A szociális szövetkezet esetében a nem természetes személy tagok száma nem haladhatja meg a taglétszám huszonöt százalékát.
Szigorodtak a tagi munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésére és alkalmazására vonatkozó szabályok úgyszintén.
A korábbi szabályozástól eltérően tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyt az létesíthet és tarthat fenn, akit az állami foglalkoztatási szerv a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerint legalább három hónapja nyilvántart, vagy aki legalább három hónapja közfoglalkoztatási jogviszonyban áll.
2006. évi X. törvény
18 §.(2a)A szociális szövetkezet tagja tagi munkavégzés keretében más munkáltatónál nem végezhet munkát.
(3)Tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyt az létesíthet és tarthat fenn
a) akit az állami foglalkoztatási szerv a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerint legalább három hónapja nyilvántart, vagy
b) aki legalább három hónapja közfoglalkoztatási jogviszonyban áll.
A cégjegyzékbe bejegyzett, vagy a bejegyzés alatt álló szociális szövetkezet a törvénymódosításoknak 2018. január 1-jéig köteles megfelelni, és az ahhoz szükséges alapszabály-módosítást elvégezni.
2. 328/2015. (XI. 10.) Korm. rendelet - a közfoglalkoztatottak elhelyezkedési juttatásáról
Elhelyezkedési juttatásban részesülhetnek 2016. január 1-től azok a közfoglalkoztatottak, akik sikeresen el tudnak helyezkedni a nyílt munkaerőpiacon. A kormányrendelet alapján aki közfoglalkoztatotti jogviszonya alatt munkát talál, az a közfoglalkoztatási szerződése még hátralévő idejére járó támogatási részt a munkabére mellé megkapja juttatás formájában. A kormányrendelet 2016. december 1-én hatályba lépett módosítását követően a szociális szövetkezeteknél létesített munkaviszony esetében is igénybe vehető a támogatás.
328/2015. (XI. 10.) Korm. rendelet
1. § (1) Elhelyezkedési juttatás illeti meg kérelmére azt,
a) akinek a legalább egy hónapja fennálló közfoglalkoztatási jogviszonya a kérelem benyújtását megelőző 30 napon belül azért szűnt meg, mert a Polgári Törvénykönyv szerinti gazdasági társasággal, szövetkezettel (kivéve az iskolaszövetkezetet), egyesülettel, alapítvánnyal vagy az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény hatálya alá tartozó munkaadóval, mezőgazdasági őstermelővel, vízi társulattal, valamint erdőgazdálkodóval a fővárosi és megyei kormányhivatal állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalának (a továbbiakban: járási hivatal) közvetítésével vagy anélkül, határozatlan idejű vagy legalább egy évre szóló határozott idejű munkaviszonyt létesített, és
b) aki a kérelem benyújtását megelőző két éven belül - ideértve az a) pontban meghatározott közfoglalkoztatási jogviszony időtartamát is - legalább 180 napig közfoglalkoztatási jogviszonyban állt.
3. Figyelemfelhívás – kötelező kamarai tagság
Felhívjuk a figyelmüket, hogy a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 8/A.-a értelmében a cégbejegyzésre kötelezett gazdálkodó szervezet a cégjegyzékbe való bejegyzését követő öt munkanapon belül köteles a székhelye szerint illetékes területi gazdasági kamaránál a kamarai nyilvántartásba való bejegyzését kérni.
4. Start szociális szövetkezetek
A közfoglalkoztatás alapjain szerveződő szociális szövetkezetek – a szociális szövetkezetek között – jól elkülönült csoportot alkotnak. Annak érdekében, hogy ez az altípus jogi szabályozásban is önállóságot és elismerést nyerjen a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosításával a törvény III. Fejezete kiegészült a 3/A alcímmel, mely a fenti szervezeteket "Start szociális szövetkezet" néven külön is nevesíti.
A „Start szociális szövetkezetek” esetében az alapításban és a működésében részt kell vennie a közfoglalkoztató önkormányzatnak, illetve az alapítók között lennie kell olyan személyeknek, akik közfoglalkoztatottként az önkormányzattal közfoglalkoztatási jogviszonyban állnak, vagy a tagsági jogviszonyuk keletkezését megelőző egy éven belül közfoglalkoztatási jogviszonyban álltak.
A start szociális szövetkezet működése során biztosítani kell, hogy a szövetkezetnek legyen közfoglalkoztatott tagja, ennek hiányában olyan tagja, aki a tagsági jogviszony keletkezésekor álláskeresőnek minősül. Ezen személy tagsági jogviszonyának megszűnése és az új tag tagsági jogviszonyának keletkezése közötti időtartam nem lehet hosszabb három hónapnál.
A jogszabályban meghatározott szociális szövetkezeteknek a nevében - a fő tevékenységre utaló megjelölés mellett - a "start szociális szövetkezet" megnevezést is viselnie kell. Ennek a rendelkezésnek legkésőbb 2019. 12. 31-étől kell megfelelnie a cégjegyzékbe bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló, a „Start szociális szövetkezetek” egyéb törvényi kritériumainak megfelelő szociális szövetkezetnek.
Amennyiben az alapszabály-módosítás a fentieken túl más cégadatot érintő változást nem tartalmaz, úgy a változásbejegyzési kérelmet a cégbírósághoz illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet benyújtani (A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. tv. 108/C. §).
A fenti változások összhangban vannak a közbeszerzési törvény korábbi módosításával, melynek értelmében az uniós értékhatárt el nem érő eljárások esetében "az éves nettó 10 millió forintot meg nem haladó árbevételű start szövetkezet által előállított áruk, teljesített szolgáltatások, illetve építési beruházások beszerzése" esetén a start szövetkezet kivételt képez a közbeszerzési eljárás lefolytatása alól (A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. tv. 111. § y) bekezdés).