Válasz

A közfoglalkoztatásban megszerezhető munkajövedelem mértékét a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról szóló 170/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet határozza meg. A kormányrendelet szerint egy esetben van lehetőség a közfoglalkoztatási (garantált) bér jogszabályban meghatározott összegétől való eltérésre, teljesítménybér alkalmazása esetén. Teljesítmény bérezésnél a teljesítmény követelmények száz százalék feletti teljesítése esetén a közfoglalkoztatási bér növelhető. A közfoglalkoztatottat megillető közfoglalkoztatási (garantált) bér tehát ebben az esetben is csak többletteljesítés esetén haladhatja meg a jogszabályban meghatározott összeget. A teljesítmény követelményt és a teljesítménybér-tényezőt alkalmazásuk előtt írásban közölni kell a közfoglalkoztatottal. A közfoglalkoztatót a teljesítménybér alkalmazása esetén sem illeti meg többlettámogatás.

A közfoglalkoztatott bére a teljesítmény bérezésen kívül béren kívüli juttatással (cafeteria) is növelhető, azonban ennek összege nem támogatható. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szabályozza a béren kívüli és egyes meghatározott juttatások adókötelezettségét.

 Az 593/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet módosította az Szja tv. 71. § (1) bekezdését, amely alapján megszűntek a korábbi alszámlák (szálláshely maradt) 2023. január 1-jétől. A változás nem érinti a juttatás adóterhét, mivel továbbra is béren kívüli juttatásnak minősül. 

A SZÉP-kártya felhasználásának veszélyhelyzeti szabályairól szóló 381/2022. (X. 6.) Korm. rendelet értelmében 15%-os mértékű elvonás terheli a határidőig fel nem használt egyenlegekkel rendelkező magánszemélyeket. 

A SZÉP-kártya juttatásként 2022. október 15-ét követően jóváírt összegekre vonatkozóan a pénzforgalmi szolgáltató egy rendhagyó kamatot/díjat köteles megállapítani a kártyatulajdonos részére. Az utalást követő legalább 365 napos időszak alatt fel nem használt pénzeszköz erejéig és terhére 15% egyszeri díjat – de legalább 100 forintot – kell fizetni március 20. és szeptember 20. napján.


A munkáltató ugyanazon munkavállalója részére egy adóéven belül a rekreációs keretösszeg mértékéig adhat béren kívüli juttatást. Költségvetési szerv esetében az éves rekreációs keretösszeg 200 ezer forint, más munkáltató esetében az éves rekreációs keretösszeg 450 ezer forint. Ha a foglalkoztatás az adóév egészében nem áll fenn, az említett összegnek a foglalkoztatás időtartamával arányos része minősül éves rekreációs keretösszegnek. A rekreációs keretösszeget meghaladó összegű juttatás a közfoglalkoztatásban nem adható.


Vissza a GYIK-hez.