A Belügyminisztérium kezdeményezésére 2016 őszén indult el a „Fókuszban az önkormányzati tagsággal rendelkező, a közfoglalkoztatás alapjain szerveződő szociális szövetkezetek támogatási program”, amelynek koordinációját az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság látja el. A két ütemben meghirdetett támogatási program célja a hátrányos helyzetű települések nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatottsági szintjének növelése, új, fenntartható munkahelyek létrehozása, amelyet a közfoglalkoztatás alapjain szerveződő szociális szövetkezetek tevékenységének támogatásával, önfenntartóvá válásának ösztönzésével kíván elérni a program.

A Fókusz program új eleme, hogy a támogatási és a fenntartási időszakot ötéves kutatás kíséri végig, amelyet az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társasággal kötött megállapodás alapján az Agrárgazdasági Kutató Intézet valósít meg. A 2017 tavaszán elindított kutatás célja, hogy feltárja a Fókusz program keretében támogatáshoz jutó szociális szövetkezetek főbb jellemzőit, támogatási időszak végére elért eredményeit, a projekt keretében megvalósult fejlesztések főbb gazdasági, társadalmi hatásait; a kedvezményezettek tevékenységének eredményességét/hatásosságát befolyásoló makro- és projektszintű tényezőket; a fenntartható működéshez, az önfenntartó piaci szereplővé váláshoz szükséges projektelemeket. A kvantitatív és kvalitatív vizsgálati módszereket ötvöző kutatás átfogó célja, hogy a kedvezményezett szövetkezetek erőforrás-szükségletének azonosítása, valamint a jó gyakorlatok feltárása alapján érdemi javaslatokkal segítse a szociális szövetkezetek továbbfejlesztési irányainak meghatározását. 

A Fókusz program első ütemében támogatott közel 90 szociális szövetkezet körében megkezdett kutatás eredményei szerint a kedvezményezett szervezetek jelentős része Magyarország valamely hátrányos helyzetű járásában, kistelepülésén működik, ahol a munkahelyek hiányával összefüggésben az országos átlag alatt marad az egy főre jutó nettó adózott jövedelem, és a forprofit vállalkozások munkahelyteremtési kapacitásai korlátozottak.

A Fókusz program keretében támogatott szociális szövetkezetek területi elhelyezkedése

Forrás: KSH és OFA adatok alapján AKI Vidékfejlesztési Kutatási Osztály, 2017

Az átlagosan 6-8 fő foglalkoztatását megvalósító, túlnyomórészt mikrovállalkozás méretű szociális szövetkezetek körében felülreprezentáltak a helyi alapanyagot hasznosító, élelmiszergazdasági tevékenységet folytató szervezetek. Ez elsősorban a START mezőgazdasági közfoglalkoztatási programokra történő szerves ráépüléssel, valamint a helyi, agrárjellegű termelési erőforrások (művelésbe vonható földterület, nyersanyagbázist biztosító kistermelői kör, épületállomány, termelési tapasztalat) rendelkezésre állásával magyarázható. A támogatott szociális szövetkezetek által előállított termékekkel/szolgáltatásokkal potenciálisan elérhető helyi lakosok száma közel 340 ezer, de jelentős a szervezetek székhelytelepülésen túlmutató szerepe is, tekintettel arra, hogy egyrészük mikrotérségi, illetve fizetőképes városi fogyasztókat, turisztikai piacokat céloz meg termékeivel. 

Noha a Fókusz program hosszú távú hatásai jelenleg még nem mérhetőek, az eddigi tapasztalatok alapján is kijelenthető, hogy a támogatott szociális szövetkezetek működése a vidéki térben a közvetlen foglalkoztatásbővítésen túlmutató gazdasági, társadalmi, környezeti hasznokkal jár együtt. A közvetlenül foglalkoztatott munkaerő mellett a szervezetek működésének haszonélvezői a zömmel helyi, környékbeli kistermelőkből álló alapanyag-beszállítók, a szövetkezetek részére üzleti szolgáltatásokat kínáló „kiszolgáló”  vállalkozások, a termékekkel/szolgáltatásokkal elért lakosság, amely a szociális szövetkezetek működésének köszönhetően nemcsak magas hozzáadott értéket képviselő termékekhez, innovatív, hiánypótló szolgáltatásokhoz (pl. munkavállalói kompetenciák fejlesztése, speciális társadalmi helyzetű csoportok reintegrációja) fér hozzá, hanem igazodási mintát, jövőképet is kap. 

A támogatott szövetkezetek fenntarthatósága az eddigi kutatási tapasztalatok alapján számos projektszintű tényezőtől függ, beleértve a projektvezetés és a menedzsment szakértelmét, kompetenciáit, a projekt célcsoportjának összetételét, motiváltságát; a szervezeten belüli koordináció jellegét; a támogatott szervezetek tőkeellátottságát, az erőforrásokhoz való hozzáférésben, kockázatkezelésében mozgósítható partnerségek létét, az előállított termékek, szolgáltatások jellemzőit, értékesítési piacait. Mindezeket figyelembe véve a szociális szövetkezetek fenntarthatóságának növelése érdekében rövidtávon elsősorban a jó gyakorlatok, innovációk elterjesztését, népszerűsítését elősegítő mentorálásra van szükség, de fontos a helyi gazdaság- és társadalomfejlesztés szereplőinek tapasztalatait integráló, az egyedi megoldásoknak helyet adó, egyben az együttműködések, többoldalú partnerségek létrejöttét is ösztönző támogatási eszközrendszer kialakítása, valamint a szövetkezetek működésének folyamatos nyomon követésére, kockázatkerülésre, visszacsatolásra lehetőséget adó monitoring rendszer felállítása és működtetése. Mindemellett a szociális szövetkezetek hosszú távú működése a tervezhetőséget lehetővé tevő, stabil intézményi, jogszabályi, támogatáspolitikai környezetet, többalapú finanszírozást, társadalmi szemléletformálással együtt járó szociális gazdaságfejlesztési koncepció kialakítását is szükségessé teszi.