A Hétfa Kutatóintézet és partnerei 2018 első félévében lefolyatattak egy kutatást, amely a közfoglalkoztatási rendszer helyi gazdasági és társadalmi hatásait vizsgálta. Megállapították, hogy a valódi munkahelyek megjelenése, és a kilépést ösztönző béremelkedés hatására még azok közül is sokan el tudtak helyezkedni, akik a tranzíciós válság idején sodródtak ki a munkaerőpiacról.
A szociális és területfejlesztési célok mentén is számos hatást és eredményt ért el a 2011-ben bevezetett egységes közfoglalkoztatási rendszer: A megtakarított segélyeken felül – a település szolgáltatásainak, a települési infrastruktúra fenntartásának, illetve fejlesztésének munkaerő igényén keresztül a közösségfejlesztés költségéig – számos pénzben is kifejezhető és pénzben nem kifejezhető korrigáló tételt kellene figyelembe vennünk, ha a rendszer költségeinek és hasznának a teljes mérlegét szeretnénk megvonni. A rendszer fejlesztéséről gondolkodva abból szükséges kiindulni, hogy a nagyarányú elhelyezkedés eredményeként a közfoglalkoztatottak összetétele jelentősen megváltozott. A kutatás által megfogalmazott ajánlások szerint a piaci elvárásoknak megfelelni nem tudó, és piaci munkahelyekkel nem rendelkező térségekben lakók gazdasági integrációja akkor lehet sikeres, ha a közfoglalkoztatás egyfajta védett, rugalmas munkahellyé alakul,ahol a munkavégzést a foglalkoztatottak egyéni cselekvési terveken alapuló, hosszabb ideig tartó fejlesztése egészíti ki.
Bővebben: Munkaügyi Szemle
